„Ön nyugodt szívvel engedné gyermekét tanárnak tanulni az egyetemen, ha tudja, hogy gyermeke kezdő fizetése egyetemi végzettséggel bruttó 203.000, azaz nettó 135.000 Ft/hó lenne? Ön is szívesen dolgozna ilyen bérért?” – többek között ezt kérdezték a tankerületi igazgatótól a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai.
A Facebookon a teljes levelet nyilvánosságra hozták. A szövegből kiderül, hogy válaszra nem számítanak, de a kérdéseket szerették volna feltenni.
“Kedves Tankerületi Igazgató, kedves Intézményvezető! A kölcsönös párbeszédben való feltétel nélküli hit késztetett bennünket levelünk megírására. Pedagógusként hiszünk abban, hogy szívügyünket, az oktatást Önök is legalább olyan fontosnak tartják, mint mi. Éppen ezért néhány kérdést szeretnék feltenni Önöknek. Ha Önök igenlő választ adnak kérdéseinkre, akkor megnyugodhatunk, mert az országban nincs semmilyen gond Magyarország, szép hazánk tanárainak anyagi és társadalmi megbecsülésével. Ha esetleg nemleges választ adnának, akkor tegyék meg azt, amit a HAZA megkövetel!
- Ön nyugodt szívvel engedné gyermekét tanárnak tanulni az egyetemen, ha tudja, hogy gyermeke kezdő fizetése egyetemi végzettséggel bruttó 203.000, azaz nettó 135.000 Ft /hó lenne? Ön is szívesen dolgozna ilyen bérért?
- Ön nyugodt szívvel engedné gyermekét tanárnak tanulni az egyetemen, ha tudja, hogy gyermekének vetítési fizetési alapja 2022-ben is a 2014-es minimálbér, azaz 101.500 Ft, miközben a legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 2022. január 1-jétől bruttó 260 000 Ft /hó, azaz nettó 173.000 Ft/hó? Ön is elégedett lenne ezzel a vetítési alappal?
- Ön nyugodt szívvel engedné gyermekét tanárnak tanulni az egyetemen, ha tudja, hogy gyermekének eseti helyettesítéskor egy tanítási évben akár 30 napon napi 2 óra helyettesítést rendelhetnek el, azaz 60 órát, természetesen ingyen. Ön is szeretne az előző pontban említetteken kívül további 60 órát egy évben ingyen dolgozni?
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
