Az oktatásirányítás és a tankerületi központok igazgatói nyilvánosan kérjenek bocsánatot a polgári engedetlenségi akcióba kezdő pedagógusoktól, akiket az elmúlt napokban elbocsátással fenyegettek – többek között ezt követeli a Civil Közoktatási Platform (CKP).
„Az oktatási terület érintett, tapasztalt és kompetens szereplőiként kijelentjük, hogy a kormányzat és az oktatásirányítás szereplői részéről eddig elhangzott állításokkal szemben az oktatási rendszerünk immáron képtelen ellátni alapvető feladatait, képtelen minden gyermek számára olyan gondoskodást, fejlesztést, tudásokat, képességeket és készségeket biztosítani, amely későbbi boldogulásuk, sikerességük, életben való beválásuk előfeltétele” – olvasható a Civil Közoktatási Platform állásfoglalásában.
Kiemelik: a pedagógushiány lassan húsz éve ismert probléma, amelyet a 2010 óta regnáló Orbán-kormányok „teljességgel inkompetens, minden korszerű szakmaiságnak ellentmondó intézkedései” felerősítettek.
Hozzáteszik azt is, hogy a sztrájk alapvető munkajog, polgári engedetlenségre pedig „elkerülhetetlen, amikor a demokratikus keretek már súlyosan sérülnek, és a hatalom megfosztja jogaitól a munkavállalókat”.
„A pedagógusok tiltakozó akcióinak vitathatatlan legitimitást ad az első két pont. A közoktatásban dolgozó felelős szakemberként a tiltakozók kiállnak a szakmaiság mellett, a gyermekek és a társadalom érdekeiért, hangot adva más iskolahasználói csoportok (szülők, diákok) elégedetlenségének, kétségbeesésének is. A tanulók megfelelő minőségű oktatáshoz való joga nem a polgári engedetlenség és a sztrájk miatt elmaradó órák miatt csorbul, ám annál nagyobb mértékben sértik azt a tanárhiány miatt elmaradó vagy formálisan megtartott órák, a tanárok túlterhelése és autonómiahiánya miatti minőségromlás” – írják.
Felháborítónak tartják „a feladatait nem teljesítő, a felelősségeit figyelmen kívül hagyó kormányzati, oktatásirányítási szervek és szereplőik hazug nyilatkozatait, a köz- és gyermeki érdekeket képviselő pedagógusok hivatástudatának, erkölcsi felelősségének megkérdőjelezését, fenyegetésüket és megfélemlítésüket, a Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesének leváltásával megkezdett megtorló intézkedéseket”.
Kiemelik: a társadalom, a szülők, a diákok és a hallgatók a pedagógusok mellett állnak, nem hagyják magukra őket. „Kérjük a szülőket, tanárokat, ha bármilyen, az állam, mint fenntartó által elleplezni kívánt visszásságot tapasztalnak, ami a gyermekeink kárára van (nincs szakos tanár, nincs helyettesítés sem, hideg van a teremben stb.), hozzák nyilvánosságra! Írják meg az ombudsmannak, a parlamenti képviselőjüknek, nekünk. Segítünk kihangosítani, hogy elérjük, a gyermekeink azt kapják, ami nekik jár. Felelős, támogató gondoskodást és ellátást, az elérhető legmagasabb minőségben” – zárul az állásfoglalás.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
