Polgári engedetlenségi akcióval kezdte a tanévet a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium harmincöt tanára. Törökné Pethő Erzsébet, a gimnázium angoltanára az Eduline-nak azt mondta, pénteken sem tartják meg az óráikat, és a következő hónapokban is terveznek majd hasonló akciót, „egészen addig, amíg nem lesz változás”.
Jelezte-e másik iskola, hogy csatlakozna a Vörösmarty Mihály Gimnázium polgári engedetlenségi akcióba kezdő tanáraihoz?
Nem tudunk róla. Mi most is hirdettük, hogy itt leszünk, megkértünk más iskolákat, hogy csatlakozzanak, de nem kaptunk rá reakciót. Az hogy ki csatlakozik, mindig tőlük függ.
Meddig tartható a polgári engedetlenség?
Holnap még folytatjuk. Hétfőtől már tanítani fogunk, viszont polgári engedetlenséget még tervezünk minden hónapban, egészen addig, amíg nem lesz változás. És hát tudjuk, hogy nem lesz változás, mégis szeretnénk felhívni az emberek figyelmét, hogy ez közügy, nem csak a tanárok ügye, hanem minden szülő, nagyszülő és az egész társadalom ügye.
Mi a véleménye arról, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint rossz példát mutatnak a polgári engedetlenség eszözét választó tanárok?
Ezzel szerintem pontosan azt mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy amikor valami baj van, akkor nem számíthatunk senki másra magunkon kívül, és hogy nagyon fontos kiállni magunkért. A tananyagot be tudjuk pótolni bármikor, de a példamutatás nagyon fontos, és ezt a diákjaink is tudják. Volt olyan tanuló, aki tavasszal megkérdezte azt a tanárt, aki nem vett részt az akcióban, hogy ő miért nem állt ki értük. Tehát ők is érzik, hogy ez leginkább róluk szól.
A tanév első napján harmincöt tanár nem tartja meg az óráit. Volt ebből konfliktus más tanárokkal, a vezetőséggel vagy a szülőkkel?
Nem, nálunk a tanári kar egységesen áll ki emellett, csak van, aki nem vesz részt az engedetlenségben valamilyen okból, de a vezetőséggel sincs konfliktus. A szülőktől pedig tavaly még virágcsokrot is kaptunk, így köszönték meg, hogy a diákokért is kiállunk, hiszen mi ilyenkor a fizetésünkről mondunk le.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
