A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a hazai és a nemzetközi közvéleményhez fordul a kormány elhibázott oktatáspolitikája miatt - áll a tanév első napján kiadott kiáltványban.
A szakszervezet szerint a kormány évek óta nem ad választ a szakmai követelésekre, helyette "látszattárgyalásokat folytatnak valódi döntések nélkül" - írja a PSZ a szeptember 1-jén kiadott kiáltványában. Kiemelik, az OECD-tag uniós országok között Magyarországon a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése, a diplomás átlagbér körülbelül 60 százalékát teszi ki. Ezért követelik, hogy a kormány ezt legalább 90, majd 100 százalékra emelje.
Azt is kérik, hogy az oktatást segítők bérrendezése is kerüljön mihamarabb a kormány elé, hiszen ők 2008 óta nem kaptak fizetésemelést.
Évente több ezren mennek nyugdíjba, a megalázó fizetések miatt pedig nincs utánpótlás. Az oktatásban dolgozóknak nem fizetik ki a túlmunkát, a tanárok nagy része pedig másod- és harmadállást vállal. A szakszervezet szerint jelenleg 16 ezer pedagógus hiányzik az óvodákból és iskolákból, az
általános iskolák ötödében pedig képesítés nélkül is dolgozhatnak pedagógusok, akik nem helyettesítik a szaktanárokat.
Kiáltványukban is kitértek arra, hogy a pedagógusok sztrájkjogait rendeletben, majd törvényben korlátozták, Európában egyedülálló módon. A szakszervezet szerint az oktatás a kormány szemében továbbra sem stratégiai ágazat, és "cselekvőképtelenségét évek óta kommunikációs trükkökkel álcázza".
Komoly tanárhiány, elszálló rezsiárak és a felvételi rendszer átalakítása is megnehezíti az idei tanévkezdést. Sok iskolában sztrájkra vagy polgári engedetlenségi akcióra készülnek a pedagógusok, a béremelésről ugyanis még mindig nem tudtak megállapodni a szakszervezetek a kormánnyal.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
