A „pályán maradó kollégák verejtékét” és a „pályaelhagyó kollégák könnyeit” vitte ajándékba Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A két nagy pedagógus-szakszervezet vezetői együtt kedd délután újabb tárgyalásra érkeztek a Belügyminisztériumba, ám most nemcsak a béremelési követelésekről és a tanárhiányról lesz szó: garanciát kérnek arra, hogy lesz fedezet az iskolák működtetésére.
„Több mint tíz hónapja húzódnak a tárgyalások, eddig minden alkalommal üres kézzel jöttünk ki. A PSZ azt gondolta, hogy fordítunk ezen: hátha kapunk is valamit, ha hozunk valamit. Ezért a nyár folyamán összegyűjtöttük a pályán maradó kollégák verejtékét és a pályaelhagyó kollégák könnyeit, és ezt át fogjuk adni az államtitkár úrnak” – mondta a keddi tárgyalás előtt Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, ismét tárgyal a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Az előző, három héttel ezelőtti megbeszélés eredménytelenül zárult, akkor csak azokat az ígéreteket kapták a szakszervezeti vezetők, amelyek azóta többször elhangoztak: ha sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, 2027-re a diplomás átlagbér 80 százalékára emelkedik majd az átlagos pedagógusbér. A PSZ és a PDSZ szerint addig azonban nem lehet várni, a megélhetési nehézségek miatt sorra hagyják el a pályát a pedagógusok.
Akkor arra kérték az iskolákban dolgozókat, hogy kezdjék előkészíteni a sztrájkot, és ez a felhívás most is elhangzott. „Az is lehet, hogy nagyon hamar ki fogunk jönni, mert olyan nagyon sokat nem fogunk várni, ha semmitmondó válaszokat kapunk. Készüljetek a sztrájkra, készüljetek a munkabeszüntetésre” – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja a minisztérium épülete előtt, hozzátéve: ez alkalommal nem csak a sztrájkkövetelésekről beszélnek majd, hanem az iskolák fenntartásának anyagi fedezetéről is.
A szakszervezet a tárgyalás megkezdésekor Facebook-oldalán nyilvánosságra is hozta a főbb témákat, amelyek a bérekről, a munkaterhelésről, a minősítési rendszerről és a nyugdíjasok foglalkoztatásáról szóló követelések mellett kitérnek az iskolák működtetésére is. „Garanciákat kérünk arra, hogy biztosítja a kormány az intézményműködés anyagi fedezetét mind a személyi, mind pedig a dologi költségeket illetően. Ennek keretén belül tájékoztatást kérünk arról, hogyan tervezi a minisztérium biztosítani az növekvő infláció és közüzemi díjak mellett az iskolák zavartalan működését, a tanév lebonyolítását. Mire számíthatnak a tanulók, szülők és nem utolsó sorban a pedagógusok? Várható-e rendkívüli esemény, amely a most szeptember elején készülő munkaterveket felülírja, mint szénszünet, online oktatás bevezetése” – írják.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
