A „pályán maradó kollégák verejtékét” és a „pályaelhagyó kollégák könnyeit” vitte ajándékba Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A két nagy pedagógus-szakszervezet vezetői együtt kedd délután újabb tárgyalásra érkeztek a Belügyminisztériumba, ám most nemcsak a béremelési követelésekről és a tanárhiányról lesz szó: garanciát kérnek arra, hogy lesz fedezet az iskolák működtetésére.
„Több mint tíz hónapja húzódnak a tárgyalások, eddig minden alkalommal üres kézzel jöttünk ki. A PSZ azt gondolta, hogy fordítunk ezen: hátha kapunk is valamit, ha hozunk valamit. Ezért a nyár folyamán összegyűjtöttük a pályán maradó kollégák verejtékét és a pályaelhagyó kollégák könnyeit, és ezt át fogjuk adni az államtitkár úrnak” – mondta a keddi tárgyalás előtt Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, ismét tárgyal a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Az előző, három héttel ezelőtti megbeszélés eredménytelenül zárult, akkor csak azokat az ígéreteket kapták a szakszervezeti vezetők, amelyek azóta többször elhangoztak: ha sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, 2027-re a diplomás átlagbér 80 százalékára emelkedik majd az átlagos pedagógusbér. A PSZ és a PDSZ szerint addig azonban nem lehet várni, a megélhetési nehézségek miatt sorra hagyják el a pályát a pedagógusok.
Akkor arra kérték az iskolákban dolgozókat, hogy kezdjék előkészíteni a sztrájkot, és ez a felhívás most is elhangzott. „Az is lehet, hogy nagyon hamar ki fogunk jönni, mert olyan nagyon sokat nem fogunk várni, ha semmitmondó válaszokat kapunk. Készüljetek a sztrájkra, készüljetek a munkabeszüntetésre” – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja a minisztérium épülete előtt, hozzátéve: ez alkalommal nem csak a sztrájkkövetelésekről beszélnek majd, hanem az iskolák fenntartásának anyagi fedezetéről is.
A szakszervezet a tárgyalás megkezdésekor Facebook-oldalán nyilvánosságra is hozta a főbb témákat, amelyek a bérekről, a munkaterhelésről, a minősítési rendszerről és a nyugdíjasok foglalkoztatásáról szóló követelések mellett kitérnek az iskolák működtetésére is. „Garanciákat kérünk arra, hogy biztosítja a kormány az intézményműködés anyagi fedezetét mind a személyi, mind pedig a dologi költségeket illetően. Ennek keretén belül tájékoztatást kérünk arról, hogyan tervezi a minisztérium biztosítani az növekvő infláció és közüzemi díjak mellett az iskolák zavartalan működését, a tanév lebonyolítását. Mire számíthatnak a tanulók, szülők és nem utolsó sorban a pedagógusok? Várható-e rendkívüli esemény, amely a most szeptember elején készülő munkaterveket felülírja, mint szénszünet, online oktatás bevezetése” – írják.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
