A tananyag ismétlése nem jó módszer a tanévkezdésre hangolódásra, inkább a napi ritmust kell visszaállítani, és stratégiai játékokat, rejtvényeket, kvízeket játszani.
Gyarmathy Éva gyermekpszichológus az InfoRádiónak azt mondta, a korai fekvést és a korábbi ébredés „visszaállításával” kell kezdeni a felkészülést az iskolára. A tananyag ismétlése azonban nem jó módszer. „Fontosabbnak tartom, hogy a gyerekek különböző szellemi tevékenységeket kezdjenek el folytatni. A koncentrációs képessége már ott legyen a stratégiai játékok, kirakósok, rejtvények segítségével. Lehet játszani kvízjátékokat, amivel a tananyagot ismétlésképpen játékká lehet tenni. Vannak tanulókártyák, a neten elérhetők különböző helyeken” – mondta.
Érdemes a tanévkezdés előtt összehozni az osztálytársakkal a gyerekeket, akiket a taneszközök beszerzésébe, a tankönyvek, füzetek előkészítésébe is be kell vonni. „Ha már ott a tankönyv, bele lehet nézni, miről lesz szó. A családi tevékenységekbe is bele lehet csempészni néhány dolgot, például olyan történelmi helyekre lehet elmenni, amelyekről a tanévben szó lesz” – tette hozzá.
A pszichológus kiemelte azt is, hogy a tanévkezdés leginkább azoknak a gyerekeknek jelent stresszt, akik egyébként is iskolai problémákkal küzdenek. „Ez egy ördögi kör, mert attól, hogy eleve rossz pozícióban van, rosszul érzi magát, nem szívesen megy, a negatív érzések átsütnek, és ezért még rosszabb pozícióba kerül” – fogalmazott. Az érzékeny gyerekeket is külön támogatni kell szülőnek, pedagógusnak.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
