Rengeteg magániskola zárt be Afganisztánban, több mint hatezren veszíthetik el a munkájukat

Több mint 400 magániskola zárt be Afganisztánban a Tolonews című afgán hírportál szerint, az intézmények a bezárásokat egyebek között gazdasági nehézségekkel és a tanulók elmaradásával indokolták.

  • Eduline/MTI

Zabihullah Furkáni, az afganisztáni magániskolák szövetségének egyik tagja azt mondta, nagyon sok diák a szegénység miatt hagyja abba tanulmányait, a lányoknak pedig a tálib kormányzat döntése legfeljebb az általános iskolai hatodik osztályáig engedélyezi az oktatást.

Mohamed Daúd, a szövetség korábbi elnöke a Tolonews-nak azt mondta, a bezárások miatt több mint hatezren veszíthetik el munkájukat.

Zabihullah Mudzsháid, a tálib kormány szóvivője korábban vallási okokkal indokolta a lányok oktatását korlátozó rendelkezést. Igaz, korábban a tálibok azt ígérték, a jelenleg érvényben lévő tiltás csupán átmeneti.

A tálibok 1996 é 2001 között kormányozták először Afganisztánt, ekkor több, a nők számára hátrányos rendelkezést hoztak. Bár tavaly augusztusi hatalomátvételük után azt ígérték, hogy mindenki jogait tiszteletben tartják, amíg az iszlám törvények és az afgán szokások engedik, nem sokkal később ismét erőteljesen korlátozni kezdték a nők jogait.

A hatalomátvétel óta Afganisztánban tovább mélyült a humanitárius válság is, mert a nyugati országok - valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - felfüggesztették a segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.