Több mint 400 magániskola zárt be Afganisztánban a Tolonews című afgán hírportál szerint, az intézmények a bezárásokat egyebek között gazdasági nehézségekkel és a tanulók elmaradásával indokolták.
Zabihullah Furkáni, az afganisztáni magániskolák szövetségének egyik tagja azt mondta, nagyon sok diák a szegénység miatt hagyja abba tanulmányait, a lányoknak pedig a tálib kormányzat döntése legfeljebb az általános iskolai hatodik osztályáig engedélyezi az oktatást.
Mohamed Daúd, a szövetség korábbi elnöke a Tolonews-nak azt mondta, a bezárások miatt több mint hatezren veszíthetik el munkájukat.
Zabihullah Mudzsháid, a tálib kormány szóvivője korábban vallási okokkal indokolta a lányok oktatását korlátozó rendelkezést. Igaz, korábban a tálibok azt ígérték, a jelenleg érvényben lévő tiltás csupán átmeneti.
A tálibok 1996 é 2001 között kormányozták először Afganisztánt, ekkor több, a nők számára hátrányos rendelkezést hoztak. Bár tavaly augusztusi hatalomátvételük után azt ígérték, hogy mindenki jogait tiszteletben tartják, amíg az iszlám törvények és az afgán szokások engedik, nem sokkal később ismét erőteljesen korlátozni kezdték a nők jogait.
A hatalomátvétel óta Afganisztánban tovább mélyült a humanitárius válság is, mert a nyugati országok - valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - felfüggesztették a segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
