A szakképzésben is komoly oktatóhiánnyal küzdenek az iskolák

A szakképzésben is komoly oktatóhiány van, főleg a műszaki és a természettudományos tárgyakat tanítókat nehéz megtalálni, és az iskolai rendszerben tartani.

  • Eduline

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Portfoliónak azt mondta: az jó cél, ha a gazdaság, a munkaadók szereplőit próbálják bevonni a szakmai oktatásba – a felnőttképzésben ez több évtizede működik –, de a főállású szakmai tanárokat hosszú távon nem lehet nélkülözni.

Márpedig a szakképzésben – például a technikumokban, szakképző iskolákban – is komoly az oktatóhiány, a legnagyobb kihívást a műszaki és a természettudományi tantárgyak tanítása jelenti.

Gosztonyi Gábor hozzátette: az oktatóhiányt egy ideig elfedi a helyettesítés, a terhek növelése vagy éppen az alacsonyan kvalifikált utánpótlás bevonzása. A szakképzési ösztöndíjrendszer kiterjesztését ugyanakkor jó döntésnek tartja.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.