A pedagógusok átlagbére 2028-ra érje el a magyarországi diplomás-átlagbér 80 százalékát – ez szerepel célként abban a stratégiában, amelyet a kormány nyújtott be az Európai Bizottságnak.
A dokumentumból – amelyből a Népszava közölt részleteket – az is kiderül, hogy a kormány az eddigiektől eltérően inflációkövetővé tenné a pedagógusbéreket, legalábbis a következő néhány évre. A béremelésre összesen 978,7 millió eurót, vagyis körülbelül 400 milliárd forintot szánnának.
A bérfejlesztés pedig két részből, egy egységes és egy differenciált „bérösztönzésből” állna, utóbbihoz egy új teljesítményértékelést vezetnének be. Bevezetnének egy, „a hivatás presztízsét is jelző” pedagógus-igazolványt kedvezményekkel, kibővítenék a pedagógusoknak adható elismerések körét, és – főleg a pályakezdőknek és a pedagógus házaspároknak – szolgálati lakásokat alakítanának ki.
A kormány elismeri, hogy a magyarországi pedagógusok keresete elmarad az európai átlagtól, átlagfizetésük 2020-ban a diplomás-átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az EU- és az OECD-országokban 80-90 százalék.
A lap azt írja, a dokumentum alapján a kormány elismerte azt is, hogy a gyenge pedagógus-utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya, és hogy a 2013-ban bevezetett életpályamodellnek komoly hibái vannak – például az, hogy a legmagasabb fizetési fokozatot csak 42 év munka után lehet elérni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
