Nem csak Magyarországon, világszerte gondot okoz a tanárhiány kevesebb mint egy hónappal a tanévkezdés előtt. A problémát sok helyen képesítés nélküli "tanárok" és pedagógushallgatók alkalmazásával próbálják orvosolni, ez azonban inkább rontana, mintsem segítene a kialakult helyzeten.
Korábban mi is írtunk róla, hogy egy Pest megyei általános iskola pedagógusi végzettség nélkül is hajlandó lenne matematikához, kémiához, vagy angol nyelvhez értő, ezeken a területeken jártas személyeket alkalmazni. Azonban nem Magyarország az egyetlen, ahol így, és online oktatásra állással próbálnának megoldást találni a tanárhiányra, kevesebb mint egy hónappal a 2022/23-as tanév kezdete előtt.
Floridában veteránokat, Ausztráliában, és több amerikai államban pedig az egyetemi képzésük felénél sem tartó tanár szakos hallgatókat hívogatnak képzettség nélkül is betölthető tanári pozíciókba a következő tanévre. Van olyan amerikai állam, ahol közel 3000 pedagógus hiányzik a 320 ezer fős tankerületből, a képzettség nélküli tanárok alkalmazása azonban csak átmeneti megoldás lehet a világszerte problémákat okozó pedagógushiányra. Az ausztrál The Conversation egyenesen úgy fogalmazott, hogy „olyan ez, mint kiküldeni a gyerekeket a tomboló viharba egy szál esernyővel”, ami a jövőben többet ártana az oktatás és a tanárok helyzetén, mint amennyit most segítene.
Valódi tanórák helyett online "szimuláció"
A koronavírus-járvány okozta iskolabezárások, és online oktatásra állás nemcsak abban befolyásolta az egyetemisták tanulmányait, hogy nekik is távoktatásra kellett állni, hanem emiatt a gyakorlati óráik sem rendeltetésszerűen zajlottak. A lap szerint több amerikai egyetemen sem volt lehetőség arra, hogy a tanárszakosok osztályteremben, iskolai környezetben találkozzanak a gyerekekkel, így vagy online órákat tartottak nekik, amik semmilyen módon nem hasonlítanak a valós tanórákhoz, vagy teljes mértékben elmaradtak ezek a gyakorlati kurzusok.
A megfelelő gyakorlat megszerzése nélkül ezeket a frissen végzett, vagy még végzés előtt álló pedagógusokat felkészületlenül, sokkhatásként érheti a „steril” online tanórák után a zajos osztálytermi környezet, és a fegyelmezendő diákok. A tanárhiány miatt ráadásul más pedagógusoktól sem remélhetnek segítséget, hiszen nincs, aki betanítsa őket, nem kapják meg a szükséges támogatást, így ezek a fiatal pályakezdők már idő előtt kimerülnek, kiégnek, és más, jobban fizető, kevésbé stresszes munkahelyet keresnek - véli az oldal.
A szakértők szerint a rosszul, vagy helytelen módszerekkel leadott tananyag visszafordíthatatlan károkat okozhat a diákok későbbi tanulmányaiban, ráadásul az utóbbi időben jelentősen nőtt a speciális igényű diákok száma is, akiknek az igényeivel még egy képesítéssel rendelkező pedagógus is nehezebben birkózik meg. Az ilyen tanárok tehát segítség helyett csak rontanának az oktatás színvonalán, hosszútávon pedig a tanárhiány mértékét is tovább növelné, ha bárki, bármilyen képesítéssel elhelyezkedhetne pedagógusként.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
