Nem tud a fizetéséből megélni, ezért villanyszerelőnek állt egy matematika-fizika szakos tanár

Van, aki huszonöt, mások négy év után elégelte meg az alacsony tanári fizetést és a „kommunista időket idéző” rendszert.

  • Székács Linda

Hiába az elhivatottság, villanyszerelőnek állt egy pécsi matematika-fizika szakos tanár – írja a Népszava.

A Pécsi Tudományegyetemen végzett, doktori képesítéssel is rendelkező Szász Jánosnak 15 év szakmai tapasztalattal is csak nettó 240 ezer forint a bére, bár az ő tudásával és tapasztalatával még a 400 ezer forint is kevés lenne. Mivel esélyt sem lát arra, hogy a tanári fizetés a közeljövőben annyit emelkedjen, hogy az a pályán tartsa, a tanítás mellett villanyszerelőként is dolgozik. Pedig az elhivatottsága megkérdőjelezhetetlen, hiszen szabadidejében a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben mutat be fizikai kísérleteket, az alacsony fizetés ellenére pedig a tanári munka sok örömöt ad neki, éppen ezért egyelőre vár a felmondással.

Egy a neve elhallgatását kérő, 30 év körüli fiatal tanár mindössze négy év alatt megelégelte a 200 ezer forint körüli pályakezdő fizetést. Esti iskolába jár, hogy minél hamarabb „rendes állást” szerezhessen, emellett pedig másodállást is vállal, így azonban a párkeresésre sem marad ideje, ami szerinte amúgy sem egyszerű fiatal, férfi pedagógusként.

"Ki akarja az életét összekötni egy éhenkórásszal, aki magát is alig tudja eltartani, nemhogy a saját családját? "– nyilatkozta a Népszavának, és azt is hozzátette, hogy akit csak lehet, megpróbál lebeszélni a pedagóguspályáról.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.