Van, aki huszonöt, mások négy év után elégelte meg az alacsony tanári fizetést és a „kommunista időket idéző” rendszert.
Hiába az elhivatottság, villanyszerelőnek állt egy pécsi matematika-fizika szakos tanár – írja a Népszava.
A Pécsi Tudományegyetemen végzett, doktori képesítéssel is rendelkező Szász Jánosnak 15 év szakmai tapasztalattal is csak nettó 240 ezer forint a bére, bár az ő tudásával és tapasztalatával még a 400 ezer forint is kevés lenne. Mivel esélyt sem lát arra, hogy a tanári fizetés a közeljövőben annyit emelkedjen, hogy az a pályán tartsa, a tanítás mellett villanyszerelőként is dolgozik. Pedig az elhivatottsága megkérdőjelezhetetlen, hiszen szabadidejében a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben mutat be fizikai kísérleteket, az alacsony fizetés ellenére pedig a tanári munka sok örömöt ad neki, éppen ezért egyelőre vár a felmondással.
Egy a neve elhallgatását kérő, 30 év körüli fiatal tanár mindössze négy év alatt megelégelte a 200 ezer forint körüli pályakezdő fizetést. Esti iskolába jár, hogy minél hamarabb „rendes állást” szerezhessen, emellett pedig másodállást is vállal, így azonban a párkeresésre sem marad ideje, ami szerinte amúgy sem egyszerű fiatal, férfi pedagógusként.
"Ki akarja az életét összekötni egy éhenkórásszal, aki magát is alig tudja eltartani, nemhogy a saját családját? "– nyilatkozta a Népszavának, és azt is hozzátette, hogy akit csak lehet, megpróbál lebeszélni a pedagóguspályáról.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
