Az Alkotmánybírósághoz fordult az ellenzék a tanársztrájkot ellehetetlenítő törvény miatt

A pedagógusok sztrájkjogának ellehetetlenítését tartalmazó szabályozás megsemmisítését kérve az Alkotmánybírósághoz fordultak ellenzéki országgyűlési képviselők.

  • Eduline/MTI

Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes közleményében azt írta: a kormány javaslatára az Országgyűlés kiüresítette a pedagógusok sztrájkhoz való jogát, lényegében megtiltva számukra, hogy sztrájkoljanak.

"A kormány javaslatára megszavazott törvénymódosítás teljességgel elfogadhatatlan, az ugyanis gyakorlatilag megfosztja a pedagógusokat a sztrájkhoz való jogtól, megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy érdekeik érvényesítése érdekében nyomást gyakorolhassanak munkáltatójukra" - hangsúlyozta.

Ezért kezdeményezte az MSZP, hogy a demokratikus pártok ellenzéki képviselői kérjenek utólagos normakontrollt - fűzte hozzá. "Az Alkotmánybírósághoz arra hivatkozva küldtük be a törvény szövegét, hogy az sem a magyar Alaptörvénynek, sem a magyar alkotmányos hagyományoknak, sem a nemzetközi szerződéseknek és a bírói gyakorlatnak nem felel meg" - fogalmazott a képviselő közleményében.

Korábban a két nagy pedagógus-szakszervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult a sztrájktörvény miatt.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.