Az Alkotmánybírósághoz fordult az ellenzék a tanársztrájkot ellehetetlenítő törvény miatt

A pedagógusok sztrájkjogának ellehetetlenítését tartalmazó szabályozás megsemmisítését kérve az Alkotmánybírósághoz fordultak ellenzéki országgyűlési képviselők.

  • Eduline/MTI

Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes közleményében azt írta: a kormány javaslatára az Országgyűlés kiüresítette a pedagógusok sztrájkhoz való jogát, lényegében megtiltva számukra, hogy sztrájkoljanak.

"A kormány javaslatára megszavazott törvénymódosítás teljességgel elfogadhatatlan, az ugyanis gyakorlatilag megfosztja a pedagógusokat a sztrájkhoz való jogtól, megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy érdekeik érvényesítése érdekében nyomást gyakorolhassanak munkáltatójukra" - hangsúlyozta.

Ezért kezdeményezte az MSZP, hogy a demokratikus pártok ellenzéki képviselői kérjenek utólagos normakontrollt - fűzte hozzá. "Az Alkotmánybírósághoz arra hivatkozva küldtük be a törvény szövegét, hogy az sem a magyar Alaptörvénynek, sem a magyar alkotmányos hagyományoknak, sem a nemzetközi szerződéseknek és a bírói gyakorlatnak nem felel meg" - fogalmazott a képviselő közleményében.

Korábban a két nagy pedagógus-szakszervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult a sztrájktörvény miatt.

Hozzászólások

A 10,7 százalékos béremelés „nem ér semmit, a nullával egyenlő” a közgyűjteményi dolgozók szakszervezete szerint

Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.