A Digitális Oktatási Stratégia ugyanis még nincs készen teljesen, de lehet, hogy nem is kell - a minisztérium szerint a tanárok "kreatívan és professzionálisan" oldották meg a helyzetet a járvány alatt is.
"Mikor pótolják végre a csupán félig megvalósított Digitális Oktatási Stratégia hiányosságait?" - tette fel a kérdést Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére a Rétvári Bence, Belügyminisztérium államtitkára ugyan konkrét választ nem adott, azt írta: a 2018 óta zajló fejlesztések keretében több ezer iskolában bővítették a sávszélességet, és építették ki a WiFi-hálózatot, illetve 100 ezer laptopot, notebookot szállítottak ki az iskolákban. Az államtitkár azt is kiemelte,
a pedagógusok adminisztratív terheinek csökkentését szolgálták az elmúlt években bevezetett digitális megoldások, így például a KRÉTA rendszer, amely az online oktatás időszakában, a Digitális Kollaborációs Tér létrehozásával a digitális oktatást is lehetővé tette, összekötve ezt a napló szolgáltatással.
Rétvári Bence ismét elismerését fejezte ki a pedagógusoknak, mert a járványhelyzet kihívásait "kreatívan és professzionálisan" oldották meg. Illetve kitért arra is, hogy a 2021-es kompetenciamérés adatai szerint "alig mutatható ki visszaesés a 6. évfolyamosoknál, a 8. és a 10. évfolyamon pedig gyakorlatilag a többéves átlaggal megegyező eredmény született".
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
