Hatodik osztálytól továbbra sem járhatnak iskolába a lányok Afganisztánban. Pedig egymillió lány készült az iskolakezdéshez a nyolc hónapos tilalom után, köztük Sajida Hussaini is, aki idén ballagott volna el a gimnáziumból.
A tálibok tavaly augusztusi hatalomra kerülésük óta folyamatosan nyirbálják a nők jogait: nyilvános helyeken a teljes testüket, arcukat eltakaró ruhában jelenhetnek meg, nem vehetnek részt tüntetéseken, és - sokak számára ez a legfájóbb döntés - a lányoknak megtiltották, hogy középiskolába járjanak.
A korlátozás enyhülni látszott
A tálibok azt ígérték, hogy március 23-án újra megnyitják az iskolákat a lányok előtt, de ez az ígéret sem teljesült. Amikor a BuzzFeed által bemutatott Sajida Hussaini és osztálytársai megérkeztek az iskola bejáratához, azt mondták nekik, hogy nem mehetnek be. “Soha nem felejtem el azt a pillanatot” - mondta a diáklány a BuzzFeed Newsnak.
Sajida azt remélte, hogy a gimnázium után diplomát szerezhet, és egy nap majd elég pénzt kereshet ahhoz, hogy gondoskodni tudjon szüleiről. „Perzsa irodalmat tanultam volna, hogy írhassak a társadalmam sebeiről és sorsáról” – mesélte a lány.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
