Több oroszországi tanárt is elbocsátottak az elmúlt hetekben, mert elmondták véleményüket az ukrajnai háborúról. Volt, aki ellen vádat is emeltek.
Roman Melnicsenkó a Volgográdi Egyetem jogászprofesszora. Ukrajnában élő családjáról osztott meg egy képet az egyik közösségi oldalon, a fotóhoz azt írta: „Ők nem nácik, nem lehetnek azok. Átlagos emberek”. Az egyetem kérésére később törölte a posztot, mégis kirúgták munkahelyéről. Három rendőr ment érte, hamis személyi igazolvány birtoklásával és „médiaszabadsággal való visszaéléssel” gyanúsítják – minderről a Szabad Európának mesélt.
Marina Dubrova angoltanárnő sem taníthat tovább, mert lejátszott egy videót tanítványainak, amelyben orosz és ukrán gyerekek egy háborúmentes világról énekelnek. Néhány diák felvette az órát, majd a felvételt eljuttatták a rendőrséghez. Dubrovát az orosz hadsereg lejáratásával gyanúsítják, és megkérték, hogy mondjon fel.
Ő ezt nem tette meg, így aztán erkölcstelen viselkedésre hivatkozva kirúgták, végleg eltiltva a tanítástól. „Büntetésként elvették a hivatásomat” – mondta a Szabad Európának.
Az eset után az iskola többi tanárának fel kellett olvasnia egy nyilatkozatot, amelyben Oroszországot méltatták, és az ukránokat erőszakos támadókként állítják be, akiknek egyetlen céljuk Oroszország legyőzése – „bármi áron”.
Nem ők az egyetlenek, akiket hasonló ok miatt bocsátottak el. Márciusban egy földrajztanárt azért ért atrocitás, mert az Istagramra kiírta, hogy nem ért egyet az orosz állammal. Egy fizikatanár februárban a diákjainak Hitlerhez hasonlította Putyint – azóta ő sem taníthat.
15 évig terjedő börtönbüntetés
Oroszország Ukrajna lerohanása után elfogadott egy jogszabályt, amely alapján akár 15 év börtönre is ítélhetik azt, aki „hamis információkat” terjeszt a háborúról. A beszámolók szerint a független sajtót különböző módokon hallgattatják el, van, hogy egyszerűen letiltják oldalukat.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
