A megkérdezettek 70 százaléka szerint az oktatás problémáinak megoldásához fontos lenne, hogy önálló minisztériumot kapjon a terület - derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből.
A lap nemrég nyilvánosságra hozott felmérése szerint a válaszadók többsége (86 százaléka) úgy véli, az oktatás fejlesztéséhez szükséges lenne, hogy a kormány több állami forrást biztosítson az ágazat finanszírozására. Az ellenzéki szavazók 99 százaléka válaszolt egyértelmű igennel erre a kérdésre, de még a kormánypárttal szimpatizálók 70 százaléka is azt gondolja, hogy a mostaninál több állami forrást kellene az oktatásra fordítani.
A többség (65 százalék) szerint a pedagógusoknak jelentős, legalább 50 százalékos béremelést kellene adni.
Ezen felül a megkérdezettek 72 százaléka azt is szükségesnek tartaná, hogy csökkenjen a diákok és a pedagógusok iskolai terhelése. Arra a kérdésre pedig, hogy tapasztaltak-e már tartós pedagógushiányt abban az intézményben, ahova gyermekük jár, a válaszadók 39 százaléka jelezte, hogy igen.
Mi legyen a sztrájkkal?
Az iskolákban egy frissen elfogadott szabályozás után csak akkor lehet sztrájkolni, ha a pedagógusok közben a tanórák felét (egyes esetekben 100 százalékát) megtartják. A Publicus kutatásában résztvevők 80 százaléka szerint a pedagógusoknak joguk van sztrájkolni, ha elégedetlenek a helyzetükkel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
