Veszélybe került a működése annak az iskolának, ahol megfelelően tudják fejleszteni a fogyatékossággal élő gyerekeket.
A Házon kívül mutatta be a Bliss Alapítványt, amelyről korábban mi is írtunk már, amikor a szervezet segítséget kért. Az alapítvány tíz éve működtet olyan iskolát, ahol fogyatékossággal élő, kommunikációra képtelen gyerekekkel foglalkoznak.
A működés költségét a koronavírus-járványig pályázati pénzekből, adományokból, céges felajánlásokból oldották meg, de a pandémia okozta válság miatt az iskola működése veszélybe került. Az államtól kértek segítséget – 28 millió forintot. Végül 7 millió forintot kaptak, a fennmaradó 21 millió forintot pedig adományokból sikerült előteremteni. Az rtl.hu azt írja, az előzetes információk szerint idén azonban az állam semmilyen formában nem szeretne fizetni az iskola szolgáltatásáért.
Arra a kérdésre, miszerint lesz-e iskola szeptemberben, egyik szülő sem tud érdemben válaszolni, csak az biztos, hogy ha a Blissben nem indul meg az oktatás szeptemberben, akkor nincs hová vinniük a gyerekeiket.
A Blissbe komoly problémákkal küzdő gyerekek járnak. A Házon kívül bemutatta például a 11 éves Dávidot, akiről féléves korában derült ki, hogy komoly fejlődési rendellenessége van. Dávid osztálytársa a Blissben a 9 és fél éves Milla is, aki egy, a Parkinson-kórhoz nagyon hasonló tünetekkel járó fejlődési rendellenességgel született, és szinte minden nap epilepsziás rohamai vannak.
Dávid és Milla szülei szerint Magyarországon gyakorlatilag a Bliss az egyetlen olyan intézmény, ahol megfelelően tudják fejleszteni a gyerekeiket.
Trexler Erik, a Bliss igazgatója azt mondta, náluk egy csoportban hat gyerek van, rájuk két pedagógus és egy gyógypedagógus jut. Alternatív kommunikációt tanulnak a gyerekek, akik nem beszélnek, de gondolataik, érzéseik ugyanúgy vannak, és ezeket ki szeretnék fejezni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
