Veszélybe került a működése annak az iskolának, ahol megfelelően tudják fejleszteni a fogyatékossággal élő gyerekeket.
A Házon kívül mutatta be a Bliss Alapítványt, amelyről korábban mi is írtunk már, amikor a szervezet segítséget kért. Az alapítvány tíz éve működtet olyan iskolát, ahol fogyatékossággal élő, kommunikációra képtelen gyerekekkel foglalkoznak.
A működés költségét a koronavírus-járványig pályázati pénzekből, adományokból, céges felajánlásokból oldották meg, de a pandémia okozta válság miatt az iskola működése veszélybe került. Az államtól kértek segítséget – 28 millió forintot. Végül 7 millió forintot kaptak, a fennmaradó 21 millió forintot pedig adományokból sikerült előteremteni. Az rtl.hu azt írja, az előzetes információk szerint idén azonban az állam semmilyen formában nem szeretne fizetni az iskola szolgáltatásáért.
Arra a kérdésre, miszerint lesz-e iskola szeptemberben, egyik szülő sem tud érdemben válaszolni, csak az biztos, hogy ha a Blissben nem indul meg az oktatás szeptemberben, akkor nincs hová vinniük a gyerekeiket.
A Blissbe komoly problémákkal küzdő gyerekek járnak. A Házon kívül bemutatta például a 11 éves Dávidot, akiről féléves korában derült ki, hogy komoly fejlődési rendellenessége van. Dávid osztálytársa a Blissben a 9 és fél éves Milla is, aki egy, a Parkinson-kórhoz nagyon hasonló tünetekkel járó fejlődési rendellenességgel született, és szinte minden nap epilepsziás rohamai vannak.
Dávid és Milla szülei szerint Magyarországon gyakorlatilag a Bliss az egyetlen olyan intézmény, ahol megfelelően tudják fejleszteni a gyerekeiket.
Trexler Erik, a Bliss igazgatója azt mondta, náluk egy csoportban hat gyerek van, rájuk két pedagógus és egy gyógypedagógus jut. Alternatív kommunikációt tanulnak a gyerekek, akik nem beszélnek, de gondolataik, érzéseik ugyanúgy vannak, és ezeket ki szeretnék fejezni.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
