Az Alkotmánybírósághoz fordul a PDSZ az aláírt sztrájktörvény miatt

Korábban többször is kérték Novák Katalint, hogy ne írja alá a tanárok sztrájkjogát erősen korlátozó törvényt. A köztársasági elnök mégis aláírta.

  • Csik Veronika

Felháborodással vettük tudomásul, hogy nyomatékos kérésünk ellenére, a törvény elfogadását követően rövid időn belül aláírásával szabad utat nyitott a sztrájkjogot súlyosan korlátozó törvénynek

- írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A szervezet szerint nem hagyott ezzel más lehetőséget nekik, mint azt, hogy alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz forduljanak. Hozzáteszik: ha a hazai jogorvoslati lehetőségeket ezzel kimerítik, és nem járnak eredménnyel, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságának nyújtanak be keresetet.

A szakszervezet arra kéri Novák Katalint - miután "láthatóan semmiféle jogi és erkölcsi aggályt nem talált az elfogadott törvénymódosításban" -, hogy döntését legalább utólag indokolja meg.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.