Az "elnapolt" béremelések miatt tüntettek a tanárok Romániában

Három országos pedagógus-szakszervezet rendezett tüntetést szerdán a bukaresti kormány épülete előtt - kísértetiesen hasonlít a helyzetük a magyar tanárokéhoz.

  • Eduline/MTI

A több száz szakszervezeti képviselő azt sérelmezte, hogy az egyre növekvő, immár 13,8 százalékos infláció közepette az oktatási alkalmazottak bérének vásárlóereje nemhogy emelkedett volna, hanem drámai módon csökkent - összegezte az MTI.

A szakszervezetek arra panaszkodtak, hogy a januári kétórás figyelmeztető sztrájkjuk óta a kormány nem ült tárgyalóasztalhoz velük, és még csak ütemtervet sem ajánlott a törvényben előírt béremelések bevezetésére.

A pedagógusok felháborító, "burkolt fenyegetésnek" nevezték, hogy béremelések helyett az adóhatóság április végén útmutatót tett közzé arról, hogyan kell a pedagógusoknak adózniuk a korrepetálással szerzett kiegészítő jövedelmük után - tették hozzá.

A helyzet ismerős lehet

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az áprilisi választások előtt felfüggesztette a sztrájkot, mert a munkabeszüntetés csak akkor jogszerű, ha közben tárgyalásokat folytatnak a kormány képviselőjével – de ügyvivő kormánnyal nem tárgyalhatnak. A követeléseiken azóta finomítottak, de a bérrendezésből nem engednek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.