Szerda reggel elkezdődött a 2022-es kompetenciamérés, viszont a próbaüzem nem ment túl jól az elmúlt egy-két hétben, és – úgy tűnik – élesben sem működik sokkal jobban a rendszer.
Azért nehéz a visszarázódás.
Még szünet utáni hangulat van nagyon.Mindenkinek.Nem baj, legalább a kompetenciamérés rendszere stabilan nem működik, vagy rosszul működik. Pedig most már élesben megy a mérés. Vagy legalábbis menne
- írja Balatoni József, azaz Jocó bácsi Facebook-oldalán a tegnap elindult kompetenciamérésekkel kapcsolatban. A diákok is "idegesek és utálják" - tette hozzá. "Nem beszélve arról, hogy ahol nem működik, újabb és újabb mérési időpontot kell szervezni, ami ilyen tanárhiány mellett hatalmas feladat" - írja.
Milyen az idei kompetenciamérés?
A 2022-es kompetenciamérés szerda reggel indult azonban többször akadozott az a felület: a 10. évfolyamosoknak meg kellett (volna) oldaniuk a szövegértési, matematikai és természettudományi feladatokat. Nemcsak az online teszt, hanem a természettudományos feladatsor is újdonság, az elmúlt évtizedekben ugyanis nem szerveztek olyan országos, több tízezer diákot érintő mérést, amelynek az eredményeiből kiderült volna, értik-e, tudják-e a magyar iskolások, hogyan működik a mágnesesség, hogyan terjednek a betegségek vagy milyen tulajdonságai vannak a Holdnak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
