Új járványügyi „eljárásrend” jelent meg, de az iskolai-óvodai szabályok nem változtak.
„Igazolt Covid-19 fertőzés esetén a fertőzöttel szoros kapcsolatba került (…) védettségi igazolvánnyal rendelkező személy mentesül a járványügyi megfigyelés alól. A védettségi igazolvánnyal nem rendelkező óvodások és tanulók számára a járványügyi megfigyelés időtartama az utolsó találkozástól (az igazolt fertőzött elkülönítésétől) számított öt nap” – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ múlt csütörtökön megjelent, frissített eljárásrendjében.
Ez azt jelenti, hogy a csökkenő esetszámok ellenére az óvodai-iskolai szabályok nem változnak: ha egy csoportban vagy osztályban koronavírus-fertőzöttet találnak, azok a diákok/óvodások, akik már megkapták az oltást, továbbra is bejárhatnak az iskolába, óvodába, hiszen már van védettségi igazolványuk. Karanténba csak azok kerülnek, akik nem kaptak oltást – öt napig kell otthon maradniuk.
Az új szabályzat a fertőzöttekről azt írja: ha a negyedik napon már láztalanok, nincsenek felső légúti tüneteik, és az ötödik napon negatív Ag-tesztet produkálnak, visszatérhetnek az iskolába, óvodába. Teszt nélkül a tünetek megjelenésétől számított hetedik naptól tekintik gyógyultnak a Covid-fertőzötteket (persze csak akkor, ha már nincsenek tüneteik).
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
