Hány napra kerül karanténba az alsós, akinek az osztálytársa igazoltan fertőzött? Mikor mehetnek vissza az iskolába azok a diákok, akiknek pozitív lett a koronavírustesztjük? És lesz-e online oktatás? Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat.
Változnak az iskolai karanténszabályok – erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a csütörtöki kormányinfón. Az Oktatási Hivatal oldalán pénteken meg is jelent az átdolgozott „intézkedési terv”.
Mi változik?
Mindössze annyi történik, hogy most már az 1-6. évfolyamon is ugyanolyanok lesznek a járványügyi szabályok, mint a 7-12. évfolyamon. Eddig az általános iskolák alsó tagozatain (ahol a diákok az életkoruk miatt egészen decemberig nem kaphattak védőoltást) egész osztályok kerültek karanténba egy-egy fertőzött miatt. Ezentúl itt is más szabályok vonatkoznak majd az oltott és az oltatlan diákokra.
Hány napig tart a karantén, ha pozitív a teszt?
Ha egy diák koronavírus-tesztje pozitív, hét napra kerül karanténba. Ha letelt az egy hét, csak akkor mehet újra iskolába, ha legalább három napja nincs láza, és a légúti tünetei is megszűntek. A karantént le lehet rövidíteni, a minisztérium egész pontosan azt írja, hogy „három nap tünetmentesség esetén, a tünetek kezdetétől számított 5. napon végzett negatív gyorsteszteredmény esetén az elkülönítés feloldható, és a tanuló visszatérhet az intézménybe”.
Mi lesz a fertőzött diák osztálytársaival?
A fertőzött diák osztályában folytatódik a jelenléti oktatás. Azoknak, akik már megkapták az oltást, továbbra is be kell járniuk az iskolába (hiába kontaktszemélyek), egyedül akkor kerülnek karanténba, ha az oltás ellenére pozitív lesz a koronavírustesztjük.
Más szabály vonatkozik azokra a diákokra, akik nem kapták meg az oltást: ők kontaktszemélyként öt napra kerülnek karanténba.
Lesz online oktatás?
A minisztérium csak annyit ír, hogy a karanténba került diákoknak el kell küldeni az „előrehaladáshoz szükséges információkat”, ez nagyjából az órákon átvett anyagot és a házi feladatokat jelenti. Nem tiltják az online oktatást, a tájékoztatóban az áll, hogy „a jelenléti oktatásba otthonról történő bekapcsolódás lehetőségét az adott intézmény a helyben kialakult módon, a rendelkezésre álló technikai adottságoknak megfelelően biztosíthatja”.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
