Hány napra kerül karanténba az alsós, akinek az osztálytársa igazoltan fertőzött? Mikor mehetnek vissza az iskolába azok a diákok, akiknek pozitív lett a koronavírustesztjük? És lesz-e online oktatás? Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat.
Változnak az iskolai karanténszabályok – erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a csütörtöki kormányinfón. Az Oktatási Hivatal oldalán pénteken meg is jelent az átdolgozott „intézkedési terv”.
Mi változik?
Mindössze annyi történik, hogy most már az 1-6. évfolyamon is ugyanolyanok lesznek a járványügyi szabályok, mint a 7-12. évfolyamon. Eddig az általános iskolák alsó tagozatain (ahol a diákok az életkoruk miatt egészen decemberig nem kaphattak védőoltást) egész osztályok kerültek karanténba egy-egy fertőzött miatt. Ezentúl itt is más szabályok vonatkoznak majd az oltott és az oltatlan diákokra.
Hány napig tart a karantén, ha pozitív a teszt?
Ha egy diák koronavírus-tesztje pozitív, hét napra kerül karanténba. Ha letelt az egy hét, csak akkor mehet újra iskolába, ha legalább három napja nincs láza, és a légúti tünetei is megszűntek. A karantént le lehet rövidíteni, a minisztérium egész pontosan azt írja, hogy „három nap tünetmentesség esetén, a tünetek kezdetétől számított 5. napon végzett negatív gyorsteszteredmény esetén az elkülönítés feloldható, és a tanuló visszatérhet az intézménybe”.
Mi lesz a fertőzött diák osztálytársaival?
A fertőzött diák osztályában folytatódik a jelenléti oktatás. Azoknak, akik már megkapták az oltást, továbbra is be kell járniuk az iskolába (hiába kontaktszemélyek), egyedül akkor kerülnek karanténba, ha az oltás ellenére pozitív lesz a koronavírustesztjük.
Más szabály vonatkozik azokra a diákokra, akik nem kapták meg az oltást: ők kontaktszemélyként öt napra kerülnek karanténba.
Lesz online oktatás?
A minisztérium csak annyit ír, hogy a karanténba került diákoknak el kell küldeni az „előrehaladáshoz szükséges információkat”, ez nagyjából az órákon átvett anyagot és a házi feladatokat jelenti. Nem tiltják az online oktatást, a tájékoztatóban az áll, hogy „a jelenléti oktatásba otthonról történő bekapcsolódás lehetőségét az adott intézmény a helyben kialakult módon, a rendelkezésre álló technikai adottságoknak megfelelően biztosíthatja”.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
