Április 1-jén újabb pedagógustüntetés lesz a Kossuth téren, a Tanítanék a noÁr mozgalommal szervez közös szolidaritási koncertet és demonstrációt. Közben a március 16-án elindított, határozatlan idejű munkabeszüntetés "gördülő sztrájkká" alakul, minden nap más-más iskolákban szüntetik majd be a munkát a tanárok. A két nagy pedagógus-szakszervezet szerint így egészen addig tudnak tiltakozni, amíg az új kormány - legyen az bármilyen összetételű - nem teljesíti követeléseiket.
A szolidaritási koncertről a múlt szombati „kockásinges” tüntetésen beszéltek először a Tanítanék Mozgalom tagjai. A noÁr Mozgalommal közösen szervezett eseményről azóta több részlet is kiderült, például az, hogy nem egy egyszerű koncertről van szó, hanem egy komplett tüntetésről fellépőkkel, zenekarokkal és felszólalókkal. Az esemény helyszíne a Kossuth tér lesz, ahol április 1-jén este hattól tízig tart majd a demonstráció.
A fellépők listáját még nem hozták nyilvánosságra, de az már most biztos, hogy noÁr előadja majd a „Tanítani akarunk” című dalt, amely a pedagógussztrájk előtt két nappal jelent meg, és amelyet már majdnem félmillióan néztek meg a Youtube-on.
„Búvópatak”: gördülő akcióvá alakul át a sztrájk
Közben a két nagy pedagógus-szakszervezet bejelentette, hogy „Búvópatak” néven új akciókat indítanak, így folytatják a március 16-án kezdődött, határozatlan idejű sztrájkot. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egy olyan online felületet hoz létre, ahol egy térképen meg lehet majd nézni, melyik nap melyik iskolában szerveznek valamilyen megmozdulást.
„A sztrájknapokat úgy osztjuk el, hogy lehetőség szerint folyamatosan legyen majd sztrájk a legtöbb területen, településen – így levéve a terheket az egyes intézmények munkavállalói közösségeiről és arányosan elosztva azokat. Ezzel a módszerrel akár huzamosabb ideig is sztrájkolhatunk – egészen addig, amíg a következő kormány, legyen az bármilyen színű és összetételű, nem teljesíti a követeléseinket” – írja a PDSZ. Az elmúlt napokban egyébként több budapesti gimnázium tantestülete döntött úgy, hogy felváltva sztrájkolnak a következő napokban, így tesznek például a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai, de a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban is "gördülő sztrájkot" szerveznek.
Az ugyanis egyértelmű, hogy heteken át tömegek nem tudnak majd sztrájkolni, a munkabeszüntetés naponta ugyanis körülbelül tízezer forintos bérlevonást jelent egy tanárnak – ez pedig nagy összeg a nettó 200-250 ezer forint körüli bérből élő pedagógusoknak. Igaz, a Tanítanék sztrájkalapjában már húszmillió forint gyűlt össze – ahogy arról az Eduline beszámolt, Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója például „egy jelentősebb összeget” utalt át az alapba –, de a PDSZ és a PSZ is tájékoztatta arról a pedagógusokat, hogy szükség esetén támogatni tudják a rászorulókat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
