A dávodi Forrás Általános Iskola, a győri Móra Ferenc Sportiskolai Általános Iskola, a makói Kálvin Téri Református Általános Iskola, a pécsi Jókai Mór Általános Iskola, a veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola, a zuglói Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – ezek az intézmények is felkerültek a kiemelkedő teljesítményű általános iskolák listájára. Ezek azok az iskolák, amelyek az átlagosnál nagyobb mértékben fejlesztik a diákok matematikai képességét - azokét is, akik családi hátterük miatt hátrányból indulnak.
Az elmúlt hetekben többször írtunk arról, hogy idén átalakul az országos kompetenciamérés – a diákok nem papíron, hanem online oldják majd meg a feladatsorokat, és természetudományos feladatokat is kapnak majd. De most még egy kicsit visszakanyarodunk az előző évek kompetenciaméréseihez, azokból ugyanis sok minden kiderül a magyar iskolákról.
Például az, hogy vannak olyan általános iskolák, amelyek a gyerekeknél jobb eredményt érnek el, mint az a diákok családi háttere alapján „várható” lenne. Magyarországon ugyanis nagyon erős az összefüggés a diákok társadalmi státusza és iskolai teljesítménye között, olyannyira, hogy egy osztály átlagos családi háttere alapján „megjósolható” a várható tanulmányi teljesítményük - emeli ki az Oktatási Hivatal.
Az országos kompetenciamérés – amelyet minden hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák megír - eredményei alapján azonban be lehet azonosítani azokat az iskolákat, ahol a pedagógiai munkával hatékonyan tudják ellensúlyozni a diákok hátrányos helyzetét, vagy nagyon jól tudnak építeni a biztos családi hátterre.
Az Oktatási Hivatal oldalán meg is lehet találni a kiemelkedő teljesítményű iskolákat. Most azokat az általános iskolákat mutatjuk meg nektek, amelyek a nyolcadikosok matekeredményei alapján jó hátránykiegyenlítő hatással rendelkeznek, és öt év alatt legalább háromszor a kiemelkedő teljesítményű iskolák közé kerültek (az iskolák neve mögötti szám azt mutatja, hányszor kerültek fel a listára öt év alatt). A lista a 2019-es kompetenciamérés eredménye alapján készült, 2020-ban a járvány miatt ugyanis elmaradt a felmérés, a 2021-es eredményeket pedig még nem hozták nyilvánosságra.
Néhány hete a matematikai és a szövegértési képességeket az átlagosnál nagyobb mértékben fejlesztő általános iskolákat is bemutattuk nektek:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
