Napi tízezer forintot veszítenek a sztrájkkal, de a Kölcseyben folytatják - csak másképp

Április elejéig felfüggesztik a sztrájkot a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, de továbbra is tiltakoznak majd, méghozzá „gördülő polgári engedetlenséggel”: naponta egy tanár megtagadja a munka felvételét.

  • Eduline

A Kölcsey-gimnáziumban három napon át sztrájkolt a tantestület egy része, de – mondják a Facebookon közzétett videóban – a sztrájkot ebben a formában anyagi okok miatt nem tudják folytatni, ugyanis minden egyes nappal átlagosan 10 ezer forintot veszítenek.

Emellett – teszik hozzá – felelősséggel tartoznak a diákjaikért, szeretnék folytatni velük a munkát. A tiltakozásnak azonban nincs vége: a sztrájkot április elejéig felfüggesztik, a tiltakozást „gördülő polgári engedetlenséggel” folytatják, vagyis naponta egy tanár megtagadja majd a munka felvételét.

Ugyanakkor továbbra is fenntartják követeléseiket, elfogadhatatlannak tartják a sztrájkrendeletet. „Felháborítónak tartjuk az oktatási kormányzat hallgatását és évek óta tartó párbeszéd-képtelenségét, hogy a diákokat darabárunak tekintik, a pedagógusokat pedig végrehajtó robotoknak” – emelik ki.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.