Reagált a minisztérium a pedagógustüntetésre: megköszönték a nem sztrájkolóknak a munkát

„Köszönet a tanároknak, akiknek elsöprő többsége gondolta úgy, hogy nem a sztrájknak van itt az ideje háború idején” – így reagált a szombat délutáni, a cikk megjelenésekor még zajló pedagógustüntetésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

  • Eduline

A tárca közleményében megismételte azokat az adatokat, amelyeket már szerda este is közzétett: szerintük a pedagógusok 13 százaléka sztrájkolt. „A sztrájkban résztvevők száma lényegesen elmarad a januári sztrájkban résztvevőéktől, a hét folyamán pedig még tovább csökkent. Köszönet a tanároknak annak belátásáért, hogy nem a sztrájk a tiltakozás legalkalmasabb módja egy háborús helyzetben, amikor a szomszéd országban háború folyik és az iskolákban gondoskodni kell azokról a gyermekekről is, akik most érkeztek Magyarországra” – írták.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a részvételi adatokról néhány órával ezelőtt egyébként azt írta, még mindig nem véglegesek az adatok, ezért érthetetlen, milyen részvételi adatokról beszélt a tárca és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már szerdán. A PDSZ számítása szerint legalább 20 ezer pedagógus sztrájkolt, és sokan polgári engedetlenségi akciót kezdtek.

Az Emmi idézte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki azt mondta, hogy a tanárok követelései jogosak, azokkal a kormány is azonosulni tud, de arra kérik a pedagógus-szakszervezeteket, hogy „a háborúra való tekintettel - a mozdonyvezetőkhöz hasonlóan - fontolják meg a sztrájk felfüggesztését”.

A tüntetésről szóló tudósításunkat itt találjátok:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.