A pedagógusok több mint harminc százaléka, nagyjából 38 ezren csatlakoztak szerdán a sztrájkhoz – mondta az ATV-nek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja. A minisztérium más számokat közölt: szerintük szerdán a pedagógusok 13, csütörtökön 6-7 százaléka tiltakozott.
Nagy Erzsébet az ATV-nek csütörtökön azt mondta, „most még többen beleállnak a sztrájkba, mert nagyon sok intézményvezető az első napra koncentrált, és addigra írt elő rendkívüli szünetet, illetve tanítás nélküli munkanapot, amivel gyakorlatilag láthatatlanná teszik a sztrájkot.”
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanakkor azt közölte, hogy a sztrájkban csütörtökön a pedagógusok 6-7 százaléka vett részt.
Kérdés persze, hogy ebben az arányban benne vannak-e azok, akik hivatalosan nem a sztrájkhoz csatlakoztak, hanem – éppen a sztrájkrendelet miatt – polgári engedetlenségi akciót indítottak. A csütörtöki napról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
