Megszólalt a minisztérium: arra kérik a szakszervezeteket, inkább ne sztrájkoljanak

A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy csak a jogszabályoknak megfelelően lehet megszervezni a pedagógussztrájkot - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán az MTI-vel.

  • Eduline/MTI

Az iskoláknak tehát a sztrájk idején is biztosítaniuk kell a gyermekfelületet és az oktatást

- hangsúlyozza a minisztérium. Szerintük az ítélőtábla döntése pontot tesz a szakszervezetekkel folytatott jogi vita végére, ezért arra kérik a szakszervezeteket, hogy "ne tévesszék meg a szülőket és a közvéleményt".

"A jelenlegi háborús helyzetben békére és nyugalomra van szükség az iskolákban is, ezért azt kérjük a szakszervezetektől, fontolják meg a sztrájkot" - fogalmazott az Emmi.

Ismét kiemelik a már sokszor ismételt indokokat is: a szülőkre és a gyerekekre sok teher hárult az utóbbi két évben a járvány miatt, ezért az oktatás zavartalanságára van szükség. Ezért arra kérik a szakszervezeteket, hogy gondolják át a március 16-ra tervezett sztrájkot. Hozzátették azt is: a kormány elkötelezett a pedagógusok béremelésének folytatása mellett.

Közben megvan, milyen „kreatív” megoldásokkal szervezné meg a március 16-tól kezdődő határozatlan idejű sztrájkot a két nagy pedagógus-szakszervezet. Arra kérik a szülőket, hogy ha megtehetik, ezeken a napokon ne vegyék igénybe az iskolai gyermekfelügyeletet – így válik igazán „láthatóvá” a sztrájk.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.