Tizenkilenc budapesti iskola diákjai szerveznek közös demonstrációt március 16-án

Közös szolidaritási akciót szerveznek tizenkilenc budapesti iskola diákjai, akik a tanárszakos egyetemisták délutánra meghirdetett demonstrációjához is csatlakoznak majd. Mindezt a pedagógussztrájk napján.

  • Eduline

A március 16-i szolidaritási akciót a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium diákönkormányzata hirdette meg a Facebookon. A gimnázium – ahol egyébként az elsők között kezdett polgári engedetlenségi akcióba a tantestület egy része, így tiltakozva a sztrájkrendelet ellen – tanulói azt tervezik, hogy tizennyolc másik fővárosi iskola diákjaival közösen demonstrálnak majd a pedagógussztrájk napján.

A diákok a város különböző pontjairól indulnak majd, a tanárszakos hallgatók demonstrációjának helyszínére vonulnak. „Megjelenés: kockás ing + kockás szalag” – írják.

Március 16-án délután a pedagógushallgatók az Emberi Erőforrások Minisztériumának Akadémia utcai épülete elé szerveznek demonstrációt. „Pedagógushallgatókként a közoktatás jelenlegi diszfunkcionalitása, a tanári pályával járó egzisztenciális és szakmai bizonytalanságok miatt még a pályára lépés előtt bennünk is felmerül a kérdés: „Ki fog holnap tanítani?”. Kötelességünknek érezzük, hogy támogassuk leendő kollégáinkat abban a küzdelemben, amelyet a pedagógusszakma sorsáért, azaz a mi jövőnkért is vívnak” – írják a Facebookon. A demonstráció délután fél négykor kezdődik.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.