Fontos: mától nem kérhetik a védettségi igazolványt az iskolák bejáratánál a szülőktől

Visszavonja 2021 végén hozott járványügyi határozatait az Emberi Erőforrások Minisztériuma – ez azt jelenti, hogy a szülőknek már nem kell felmutatniuk védettségi igazolványukat az iskolák bejáratánál.

  • Szabó Fruzsina

December 1-je óta csak azok a szülők léphetnek be az iskolákba, akik a bejáratnál bemutatják védettségi igazolványukat – azok, akik nem oltatták be magukat, hivatalosan csak az épületek előtt várhattak gyerekeikre.

Ez változik, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanis visszavonja az erről szóló határozatot – összhangban a múlt heti kormányinfón bejelentett döntésekkel.

Az állami iskolákban fontos változás az is, hogy már nem érvényes az a szabály, amely alapján csak oltott tanárok, tanítók dolgozhatnak. Azok tehát, akik nemet mondtak a koronavírus elleni oltásra, visszatérhetnek a fizetés nélküli szabadságról.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.