Kettőre mentek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) képviselői a minisztériumba.
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke és Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője elmondta, a "sztrájkhoz kapcsolódó előzetes tevékenységek ütemezésére" kaptak meghívót. Szerintük ezt a kérdést abban az esetben kellene megvitatniuk a minisztériummal, ha az Emmi is csatlakozna a sztrájkhoz. Bővebb tájékoztatást a tárgyalás utánra ígértek.
Azonban ma nem csak tárgyalás lesz, a szakszervezetek ma, az egyeztetés után élőláncot terveznek az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), Szalay utcai épülete elé. A tervek szerint az élőlánc résztvevői kockás ingben, kockás szalaggal némán fejezik majd ki véleményüket a sztrájkjogot korlátozó rendeletről - áll az esemény Facebook-oldalán.
Nem ez lesz az első tárgyalás
Korábban hiába tárgyalt a minisztérium és a két szakszervezet, nem sikerült elérni, hogy vonják vissza az állami iskolák dolgozóira vonatkozó rendeletet, amely alapján fizetés nélküli szabadságra kell küldeni azokat, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen. Nem született megállapodás a béremelésről sem, a kormány - úgy tűnik - továbbra is ragaszkodik a tízszázalékos 2022-es emeléshez, ennél többet nem adnak. A tárgyalásokon ezen kívül előkerült a munkaterhek csökkentésének kérdése is, azonban ebben sem sikerült közös nevezőre jutnia a szakszervezeteknek és az Emminek.
Azóta a két nagy pedagógus-szakszervezet kedden az Alkotmánybírósághoz nyújtott be alkotmányjogi panaszt, céljuk, hogy a bíróság a február 11-i kormányrendelet alaptörvény-ellenességét mondja ki, és semmisítse meg a jogszabályt. Ha a tárgyalás eredménytelenül zárul, akkor március 16-én határozatlan idejű munkabeszüntetésbe kezdenek a pedagógusok.
Legutóbb a január végi figyelmeztető sztrájk előtt találkoztak a felek, azonban ha ma sem sikerül megegyezniük, a szakszervezetek készen állnak egy határozatlan idejű sztrájkra is.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
