Mikor lehet és kinek érdemes sorrendet módosítani a középiskolai felvételin?

A középiskolák hamarosan nyilvánosságra hozzák az ideiglenes felvételi rangsort, és közeleg a sorrendmódosítás ideje is.

  • Bezzeg Hanna

A középiskolák március 16-án teszik közzé az előzetes felvételi rangsort, mely természetesen még nem a végleges eredményeket tartalmazza. Ezután

március 21. és 22.

között lesz lehetőség sorrendmódosításra vagy új tanulmányi terület felvételére. Fontos, hogy utóbbit csak olyan középiskolában tehetitek meg, amely már az eredeti tanulói adatlapon is szerepelt, illetve az érintett iskolával is egyeztetnetek kell erről. Új iskolát és annak új tanulmányi területét nem vehettek fel a módosító tanulói adatlapon, és tanulmányi területet sem törölhettek.

A módosító tanulói adatlapot a KIFIR rendszerben éritek el, és március 23-ig kell elküldeni az Oktatási Hivatalba - ezt az általános iskolátok elvégzi helyettetek, de a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők (akárcsak a jelentkezést) ezt is megtehetik az általános iskola bevonása nélkül.

Mikor érdemes sorrendet módosítani?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatójában úgy fogalmaz, "évről évre tapasztalható, hogy ebben az időszakban a jelentkezők egy része a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tanulmányi területeket hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja."  Szerintük a módosítás akkor lehet fontos, ha a felvételik során az egyes iskolákban szerzett tapasztalatai alapján valakinek megváltozott a felvételi elképzelése. Vagy inkább más helyre szeretne elsősorban bejutni (és ha több helyre is felvennék, a saját választása, a tanulmányi területek között általa felállított sorrend lesz a döntő), illetve még inkább azért, mert lehetősége van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, amelyekbe a bejutás esélye nagyobb.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.