A középiskolák hamarosan nyilvánosságra hozzák az ideiglenes felvételi rangsort, és közeleg a sorrendmódosítás ideje is.
A középiskolák március 16-án teszik közzé az előzetes felvételi rangsort, mely természetesen még nem a végleges eredményeket tartalmazza. Ezután
március 21. és 22.
között lesz lehetőség sorrendmódosításra vagy új tanulmányi terület felvételére. Fontos, hogy utóbbit csak olyan középiskolában tehetitek meg, amely már az eredeti tanulói adatlapon is szerepelt, illetve az érintett iskolával is egyeztetnetek kell erről. Új iskolát és annak új tanulmányi területét nem vehettek fel a módosító tanulói adatlapon, és tanulmányi területet sem törölhettek.
A módosító tanulói adatlapot a KIFIR rendszerben éritek el, és március 23-ig kell elküldeni az Oktatási Hivatalba - ezt az általános iskolátok elvégzi helyettetek, de a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők (akárcsak a jelentkezést) ezt is megtehetik az általános iskola bevonása nélkül.
Mikor érdemes sorrendet módosítani?
Az Oktatási Hivatal tájékoztatójában úgy fogalmaz, "évről évre tapasztalható, hogy ebben az időszakban a jelentkezők egy része a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tanulmányi területeket hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja." Szerintük a módosítás akkor lehet fontos, ha a felvételik során az egyes iskolákban szerzett tapasztalatai alapján valakinek megváltozott a felvételi elképzelése. Vagy inkább más helyre szeretne elsősorban bejutni (és ha több helyre is felvennék, a saját választása, a tanulmányi területek között általa felállított sorrend lesz a döntő), illetve még inkább azért, mert lehetősége van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, amelyekbe a bejutás esélye nagyobb.
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
