Az országban folytatni fogják a rendszeres szűrést, ugyanis az elvégzett gyorstesztek kétharmadát a PCR-tesztek is igazolták a diákoknál.
Sorin Cimpeanu oktatási miniszter szerint nem szabad alábecsülni, hogy kétezer diákot így idejében karanténba tudtak küldeni, ugyanis ha ők a közösségben maradtak volna, szerinte további húszezer társukat fertőzhették volna meg.
Romániában az oktatási tárca 18,5 millió nyáltesztet kapott a katasztrófavédelemtől, ami számításai szerint elegendő lesz arra, hogy még két hónapig rendszeresen teszteljék az iskolásokat. Az iskolákban mintegy 15 százalékkal emelkedett a fertőzöttek száma egy hét alatt, ami a járvány terjedési sebességének lassulását jelzi, hiszen a múlt pénteki összesítés még azt mutatta, hogy egy hét alatt megduplázódott a fertőzött iskolások száma.
Az is bizakodásra adhat okot, hogy a héten egyetlen megyében sem kell valamennyi iskolát bezárni, ugyanis a hatályos rendelkezések szerint ezt csak ott kell elrendelni, ahol betelt a koronavírusos betegeknek elkülönített kórházi ágyak több mint 75 százaléka. Az iskolák bezárásának elkerüléséhez azonban Kolozs megyében arra volt szükség, hogy további kórházi kapacitásokat különítsenek el a fertőzöttek számára. A korábbi hétszázról ezerre növelték a covid-ágyak számát, így sikerült leszorítani a kórházak telítettségi mutatóját. Persze egyes tanintézmények szintjén továbbra is elrendelhetik az online oktatást, ha a közösségben megjelenik a fertőzés.
Az oktatási miniszter által pénteken közölt heti összesítés szerint jelenleg több mint 32 ezer diák (a tanulók 1,1 százaléka) és csaknem 8300 tanár (a pedagógusok 3 százaléka) fertőzött, ezért 4757 osztályban (3,4 százalék), illetve 163 iskolában (0,9 százalék) függesztették fel az óralátogatást és tértek át online oktatásra.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
