A hatalmas támogatottság miatt előre látható volt, hogy a hatalom mindent megtesz majd a hétfői figyelmeztető sztrájk megakadályozásáért - írta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Veszprém megyei elnöke.
Ha csupán tíz százalék sztrájkolna, tűrnék, talán még támogatnák is. Utána pedig elmondanák, hogy lám-lám, csak a kollégák kis része csatlakozott ehhez, a többség tehát elégedett. Pedig már mindenki tudja, hogy ez nem igaz
- kezdi a levelét Bán Mihály, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Veszprém megyei elnöke. Szerinte nem lehet tudni, milyen együttállás váltotta most ki a teljes körű összefogást. "A szülők részéről talán az, hogy már most is alig van, és éveken belül nem lesz a gyerekek mellé óvónő, tanító.
Az utolsó csepp talán az oltatlan kollégáink felfüggesztése volt, hiába javasoltunk a rendszerben tartásukra megvalósítható biztonsági intézkedéseket. Őket kiszorították, a munkájukat szétosztották.
"Jelenleg az oktatásban kizárólag egy vékony réteg akarata érvényesül: az oktatást irányítóké. Sem a diákok, sem a szülők, sem az oktatásban dolgozók érdeke nem számít. Néhány, az oktatást vezérlő személy végig tudja vinni az akaratát a rendszeren, és e döntések következményeit százezrek viselik" - teszi hozzá a szakszervezetet megyei elnöke. "A szakszervezet nem ügynöke egyik politikai oldalnak sem. Tárgyalnia - akinek ez így tetszik: véleményt ütköztetnie - elsősorban a mindenkori hatalommal kell; a helyzetéből következően.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
