Izraelben az iskolákban hetente kétszer tesztelnek majd karantén helyett - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja.
Izrael többé nem követeli meg az oktatási rendszerben tanuló gyerekektől, hogy házi karanténba vonuljanak, ha fertőzött személlyel érintkeztek, mert a koronavírus omikron változata nyomán olyan tömegesen fertőződtek meg, hogy a karantén teljesen megbénítaná az ország oktatási rendszerét.
Jövő csütörtöktől kezdődően hetente kétszer, díjmentesen gyorstesztekkel megvizsgálják a tanulókat, és csak a fertőzötteknek kell otthon maradniuk, a többiek tovább látogathatják az iskolákat.
Naftali Bennett miniszterelnök csütörtök este jelentette be a változást, amely nagy könnyebbséget jelent nemcsak a diákoknak, hanem a szüleiknek is, akiknek ezentúl nem kell több napra otthon maradniuk a gyerekeikkel, mert csoportjukban vagy osztályukban vírushordozót azonosítottak.
Az ötödik hullám csúcsán járó Izraelben ezen a héten a legtöbb iskolában csak a tanulók 40-50 százaléka jelent meg az országos szülői szövetség adatai szerint, mert mintegy 200 ezer oktatót és gyereket karanténra köteleztek a korábbi szabályozás alapján.
A magas esetszám miatt az utóbbi napokban akadozik az egészségügyi minisztérium adatszolgáltatása. A minisztérium honlapján a legfrissebb adatok a szerdai méréseket mutatják.
A mintegy 9,4 milliós Izraelben szerdán 412 460 aktív koronavírusos és 201 410 fertőzött személlyel érintkezett ember tartózkodott otthon karanténban. Az izraeli parlamentben, a kneszetben is erősen jelen van a járvány ötödik hulláma: elkapta a vírust Benjamin Ganz védelmi miniszter, Avigdor Liberman pénzügyminiszter, Chili Tropper kulturális miniszter, és korábban Jair Lapid külügyminiszter is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
