A 2020-as és a 2021-es iskolabezárások a diákok nagy részét megviseltek, de volt egy pozitív hatásuk is: reggelente tovább lehetett aludni. És ez mindenkinek jót tett.
A napi.hu azt írja, hogy a Zürichi Egyetem friss kutatása szerint az iskolabezárások idején a diákok körülbelül 75 perccel többet aludtak, ez pedig jó hatással volt az életminőségükre, ebben az időszakban például kevesebb alkoholt és kávét/energiaitalt ittak.
A kutatók 3664 középiskolással végeztek online felmérést a 2020-as lezárások alatt, alvási szokásaikról és életminőségükről kérdezték őket. Majd összehasonlították a válaszokat egy 2017-es felméréssel.
Az eredmények alapján a diákok az iskolabezárások idején átlagosan 15 perccel később feküdtek le, mint egyébként, és reggelente 90 perccel később keltek fel - hiszen nem kellett elindulniuk az iskolába. Vagy teljes alvásidejük 75 perccel nőtt.
Az alváshiány általános fáradtsághoz, szorongáshoz, fizikai tünetekhez vezethet, ez pedig negatívan arra, mit a tanuláshoz kellene: a koncentrációra, a memóriára, a figyelemre. Az egyetem kutatói szerint az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy érdemes lenne később kezdeni a tanítást reggelente.
A fél kilences vagy kilences iskolakezdés ötlete többször előkerült az elmúlt hónapokban. Ezt javasolja a középiskolákban az ADOM Diákmozgalom, Karácsony Gergely főpolgármester pedig már 2020-ban csúsztatott iskolakezdést ajánlott, igaz, ő főként és a járvány a reggeli csúcsforgalom miatt. A Magyar Alvásszövetség szerint egyértelmű: 8:30-kor kellene kezdődnie az első órának.
Sajnos az általános és középiskolások egyre kevesebbet alszanak, a csúsztatott iskolakezdés pedig nemcsak a diákoknak, hanem a szüleiknek is előnyös lehet - derül ki egy friss felmérésből.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
