Pontosan meddig és hogyan lehet középiskolába jelentkezni? Hány iskolát lehet megjelölni, és mi történik, ha meggondoljátok magatokat a jelentkezés után? Mutatjuk a legfontosabb információkat.
Hamarosan újabb feladat vár a középiskolába jelentkező diákokra: január 22-én, szombaton lesz a központi felvételi vizsga írásbelije, és hamarosan elindul a jelentkezés az iskolákba.
Az írásbeli vizsgára már jelentkeztetek, most középiskolát kell választani. Az általános iskola nyolcadikosainak a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg – írja a tájékoztató. Ha 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkeztek, a felvételi lapjaitok előállításában segíthet az általános iskola, de az iskola bevonása nélkül, egyedül is el lehet intézni a jelentkezést.
Hol és meddig kell középiskolába jelentkezni?
A jelentkezéshez szükséges lapok továbbításának határideje 2022. február 18. - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Minden középiskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani. A felvételi lejárás során annyit iskolát és tanulmányi területet jelölhettek meg, amennyit csak szeretnétek – áll a tájékoztatóban.
2022. március 21. és 22. között a diákoknak lehetőségük van a tanulói adatlapon szereplő sorrend megváltoztatására, illetve új tanulmányi terület felvételére is, de utóbbira csak olyan középiskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon már szerepelt.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
