„Bekövetkezett, amitől régóta tartunk: nincs pedagógus, a tankerület pedig végzős diákokkal próbálná befoltozni a lyukakat” – így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra, hogy kiderült: az ország több pontján egyetemistákat toboroznak az állami iskolákba.
„Kedves Hallgatók! A Balassagyarmati Tankerületi Központ az alábbi lehetőséget kínálja fel elsősorban IV. évfolyamos tanárszakos hallgatók számára” – így kezdődik a felhívás, amelyet a PDSZ több helyről is megkapott.
A szakszervezet szerint ez a felhívás is azt jelzi, hogy a „közoktatás tartalékai” elfogytak, a hiányzó tanárokat, tanítókat már tudják pótolni.
„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma alig néhány napja adott ki harcias közleményt arról, hogy „A baloldal és szövetségeseik hergelése ellenére minden feladatellátási helyen újraindul az oktatás a téli szünetet követően”, és hogy minden rendben van az intézményekben. Ehhez képest számos felsőoktatási intézmény diákjait megkeresték a napokban azzal, hogy oltott negyedéves hallgatókat toborozzanak januári munkakezdéssel az intézményekbe. Ezt egyebek mellett a Pécsi Tudományegyetem sajtóosztálya is megerősítette az RTL Klub megkeresésére” – írja a PDSZ.
Hozzáteszik: az egyik hirdetésben az áll, hogy „részmunkaidős vagy teljes foglalkoztatás keretében olyan szakmailag felkészült nappali vagy levelező munkarend keretében tanuló hallgatókat keresnek, akik szeretnék valós iskolai környezetben kipróbálni magukat, akik nem félnek a kihívásoktól, akik szívesen tagjai lennének egy befogadó, támogató nevelőtestületnek”.
A szakszervezet szerint a tankerületek jogszerűtlenül toboroznak megüresedett álláshelyek betöltésére és kieső pedagógusok pótlására egyetemi és főiskolai hallgatókat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
