„Bekövetkezett, amitől régóta tartunk: nincs pedagógus, a tankerület pedig végzős diákokkal próbálná befoltozni a lyukakat” – így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra, hogy kiderült: az ország több pontján egyetemistákat toboroznak az állami iskolákba.
„Kedves Hallgatók! A Balassagyarmati Tankerületi Központ az alábbi lehetőséget kínálja fel elsősorban IV. évfolyamos tanárszakos hallgatók számára” – így kezdődik a felhívás, amelyet a PDSZ több helyről is megkapott.
A szakszervezet szerint ez a felhívás is azt jelzi, hogy a „közoktatás tartalékai” elfogytak, a hiányzó tanárokat, tanítókat már tudják pótolni.
„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma alig néhány napja adott ki harcias közleményt arról, hogy „A baloldal és szövetségeseik hergelése ellenére minden feladatellátási helyen újraindul az oktatás a téli szünetet követően”, és hogy minden rendben van az intézményekben. Ehhez képest számos felsőoktatási intézmény diákjait megkeresték a napokban azzal, hogy oltott negyedéves hallgatókat toborozzanak januári munkakezdéssel az intézményekbe. Ezt egyebek mellett a Pécsi Tudományegyetem sajtóosztálya is megerősítette az RTL Klub megkeresésére” – írja a PDSZ.
Hozzáteszik: az egyik hirdetésben az áll, hogy „részmunkaidős vagy teljes foglalkoztatás keretében olyan szakmailag felkészült nappali vagy levelező munkarend keretében tanuló hallgatókat keresnek, akik szeretnék valós iskolai környezetben kipróbálni magukat, akik nem félnek a kihívásoktól, akik szívesen tagjai lennének egy befogadó, támogató nevelőtestületnek”.
A szakszervezet szerint a tankerületek jogszerűtlenül toboroznak megüresedett álláshelyek betöltésére és kieső pedagógusok pótlására egyetemi és főiskolai hallgatókat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
