Lesz elég tanár az iskolákban, valóban nem lesz gond az oktatásban a kötelező oltást visszautasító pedagógusok kényszerszabadságolása miatt? A minisztérium válaszolt.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére válaszolva ismételte el a tárca korábbi adatait:
az állami fenntartású iskolákban dolgozó a 78 ezer pedagógus 94%-a már beoltatta magát, 3% szakorvosi ellenjavallattal, 1 % miniszteri mentesítéssel rendelkezik, további 1% van betegállományban, illetve vár mentesítési kérelme elbírálására, mely napokon belül lezárul
- sorolta az államtitkár. Ezek alapján a minisztérium továbbra is a pedagógusok 1%-ának kiesésével számol, ők csak az oltás után térhetnek vissza az iskolákba. Rétvári Bence szerint mindezek miatt "a köznevelési feladatellátás január 3-án zavartalanul folytatódott". Hozzátette, ahol "kis számban" kiestek oltatlan tanárok, ott a fenntartók gondoskodnak a helyettesítésükről.
Mi a helyzet az iskolákban?
Az Eduline-hoz eddig érkezett visszajelzések vegyesek. Vannak olyan olvasóink, akik arról számoltak be, hogy komolyabb fennakadás nem volt a hét elején, mások a korábbi tanárhiány miatt nem szembesültek nagyobb változásokkal - szeptemberben sem volt angoltanár, és ez most sem változott. De vannak olyanok is, akik azt mondták, hogy több tanár a tantestületből egyházi vagy alapítványi iskolába ment át, ott ugyanis az intézmény vezetése dönt(het) arról, kötelezővé teszi-e az oltást.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
