Egy iskolaőr a nyakánál fogva ráncigált egy általános iskolás fiút idén májusban egy sármelléki iskolában.
A Keszthelyi Járási Ügyészség bántalmazás miatt emelt vádat az iskolaőr ellen - az esetről a Telex számolt be a Zala Megyei Főügyészség közleménye alapján. A fiú nyaka bepirosodott, és nyolc napon belül gyógyuló zúzódást szenvedett.
A beszámoló szerint az iskolaőr odament a sorakozó gyerekekhez, és rászólt az egyik ötödikes diákra, hogy maradjon csendben. Az iskolaőr úgy látta, hogy a tanuló nem fogad neki szót, ezért odalépett hozzá, a korláthoz nyomta, a nyakát megszorította, és azt mondta:
Ha nem leszel csendben, te kis taknyos, akkor úgy felpofozlak, hogy a kerítésig elszállsz.”
Amikor iskolaőr elengedte a fiú nyakát, azt is mondta: „Ha vége lesz az iskolának, az iskola területén kívül úgy fel foglak pofozni, hogy elbőgöd magad.” Ezután elsétált.
Nem ez volt az egyetlen erőszakos eset az utóbbi időben, nemrég derült ki, hogy gumibottal ütötte a diákokat az egyik vidéki szakiskolában az iskolaőr.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
