2022. június 1-jéig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet a kormány javaslatára az Országgyűlés.
Frissítés: Nem döntöttek újabb nyelvvizsga-amnesztiáról, sok egyetemista értette félre a jogszabályt - a részleteket itt olvashatjátok el.
A meghosszabbított veszélyhelyzet és a rendkívüli jogrend miatt a diákigazolványok érvényessége is hosszabb lehet. Az Oktatási Hivatal által közzétett információk alapján ugyanis a veszélyhelyzetet követő második hónap végéig, tehát egészen július végéig érvényesek a kártyák.
Az eddigi szabályok szerint a köznevelésben a 2019/2020-as és 2020/2021-es tanév matricájával, a felsőoktatásban pedig a 2019/2020-as tanév I. és II. féléves matricájával, illetve a 2020/2021-es tanév I. és II. féléves matricájával érvényesített diákigazolványokat fogadták el. Várhatóan azonban a hosszabbítás miatt a 2021/2022 I. féléves matricák is tovább lesznek majd érvényesek - amint megjelenik az erre vonatkozó rendelet, megírjuk az aktuális, érvényes szabályokat.
Alapesetben a diákigazolványok október 31-ig vagy március 31-ig érvényesek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
