Százból csak ketten adnának ötöst az oktatási rendszer teljesítményére. Véleményüket sem az életkoruk, sem a lakhelyük, sem az iskolai végzettségük nem befolyásolja, kis túlzással egy dolog határozza meg, ki mennyire elégedett az oktatással. Az, hogy kire szavaznak.
Százból csak két 15-29 éves értékeli ötösre a magyar iskolarendszer színvonalát, 17 százalékuk négyest, 45 százalékuk pedig egyest vagy kettest adott – ilyen eredmények születtek egy friss ifjúságkutatásban. A tizen- és huszonéveseknek iskolai jegyekkel kellett értékelniük az itthoni iskolarendszer minőségét, színvonalát, az átlageredmény azonban a hármast sem érte el, egészen pontosan 2,54 lett.
A Bíró-Nagy András és Szabó Andrea által jegyzett, Magyar fiatalok 2021 című tanulmányból – amelyet kedden mutattak be – kiderül, hogy egyáltalán nem befolyásolja az oktatás színvonaláról alkotott véleményt az, hogy valaki még tanul, vagy már kikerült az oktatási rendszerből. Az életkor, a nem, a lakhely és az anya iskolai végzettsége sem döntő abban, ki mit gondol az iskoláról, „a magyar oktatás színvonalát a 15-29 évesek társadalmi hovatartozásuktól függetlenül, egységesen kritikusan értékelik”.
Kis túlzással egy dolog határozza meg, hogy ki mennyire elégedett az oktatási rendszerrel: az, hogy kire szavaz. „A magyar fiatalok kritikusak az iskolarendszer színvonalát illetően. Ennek hátterében az ideológiai, illetve politikai beállítódás áll. A politikai polarizáció eredményeként egy ellenzéki és egy kormánypárti fiatal merőben másként látja az oktatás színvonalát” – olvasható a kutatási összefoglalóban. Minél konzervatívabb egy tizen- vagy huszonéves, annál jobbnak tartja az oktatást, „minél mérsékeltebb, annál kedvezőtlenebb a véleménye, és végül minél jobboldalibb, annál kedvezőbb az iskolai színvonal megítélése. Még ezeknél is fontosabb ugyanakkor a politikai hovatartozás: a kormánypárti szavazók ugyanis lényegesen jobbra (2,98 átlagpont), az ellenzék hívei pedig lényegesen rosszabbra (2,33 pont) értékelik a magyar oktatás színvonalát, mint a 15–29 évesek úgy általában. A pártos polarizáció tehát 15–29 éves korban is erősen megosztja a véleményeket” – írják.
A magyar tizen- és huszonévesek közül sokkal többen fogalmaztak meg negatív véleményt, mint a velük egykorú csehek, szlovákok vagy lengyelek közül. Egy dologban viszont jobbak az eredmények: az összes közép-európai ország közül Magyarországon tudják legkevésbé elképzelni a kérdésre válaszolók, hogy előfordulhat olyan eset, hogy valaki pénzért vásárolja meg az osztályzatait, „az iskolai korrupcióérzékelés tehát relatíve alacsony”.
Mennyi időt töltenek tanulással?
A kutatás készítői más kérdések mellett arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyar diákok mennyi időt töltenek délutánonként tanulással. Az eredmények alapján az általános iskolásoktól a PhD-hallgatókig mindenki nagyjából ugyanannyi időt szán arra, hogy felkészüljön a dolgozatokra, felelésekre, ZH-kra, másnapi órákra: átlagosan két és fél órát. Ezzel nem lógnak ki a többi közép-európai diák sorából, a cseh, a lengyel és a szlovák iskolások, egyetemisták is ugyanennyit tanulnak naponta.
Ennél több időt töltenek facebookozással, tiktokozással vagy instagramozással: a magyar diákok 8 százaléka extrém sok időt, több mint öt órát van a Facebookon, a TikTokon vagy az Instagramon egy átlagos hétköznapon, minden második iskolás minimum egy, legfeljebb három-öt órát használja a közösségi oldalakat. Százból csak két diák válaszolta azt, hogy egy percet sem tölt a közösségi oldalakon.
Az internetet munkára vagy tanulásra a diákok harmada egyáltalán nem használja, 28 százalékuk harminc perc és két óra közötti időt tölt ezzel. A hírportálokat a megkérdezettek 13 százaléka egyáltalán nem olvassa, 43 százalékuk maximum félórát, 20 százalékuk legalább egy órát tölt hírolvasással. Százból négy diák extrém olvasók aki naponta legalább három órán át olvas cikkeket.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
