Százból csak ketten adnának ötöst az oktatási rendszer teljesítményére. Véleményüket sem az életkoruk, sem a lakhelyük, sem az iskolai végzettségük nem befolyásolja, kis túlzással egy dolog határozza meg, ki mennyire elégedett az oktatással. Az, hogy kire szavaznak.
Százból csak két 15-29 éves értékeli ötösre a magyar iskolarendszer színvonalát, 17 százalékuk négyest, 45 százalékuk pedig egyest vagy kettest adott – ilyen eredmények születtek egy friss ifjúságkutatásban. A tizen- és huszonéveseknek iskolai jegyekkel kellett értékelniük az itthoni iskolarendszer minőségét, színvonalát, az átlageredmény azonban a hármast sem érte el, egészen pontosan 2,54 lett.
A Bíró-Nagy András és Szabó Andrea által jegyzett, Magyar fiatalok 2021 című tanulmányból – amelyet kedden mutattak be – kiderül, hogy egyáltalán nem befolyásolja az oktatás színvonaláról alkotott véleményt az, hogy valaki még tanul, vagy már kikerült az oktatási rendszerből. Az életkor, a nem, a lakhely és az anya iskolai végzettsége sem döntő abban, ki mit gondol az iskoláról, „a magyar oktatás színvonalát a 15-29 évesek társadalmi hovatartozásuktól függetlenül, egységesen kritikusan értékelik”.
Kis túlzással egy dolog határozza meg, hogy ki mennyire elégedett az oktatási rendszerrel: az, hogy kire szavaz. „A magyar fiatalok kritikusak az iskolarendszer színvonalát illetően. Ennek hátterében az ideológiai, illetve politikai beállítódás áll. A politikai polarizáció eredményeként egy ellenzéki és egy kormánypárti fiatal merőben másként látja az oktatás színvonalát” – olvasható a kutatási összefoglalóban. Minél konzervatívabb egy tizen- vagy huszonéves, annál jobbnak tartja az oktatást, „minél mérsékeltebb, annál kedvezőtlenebb a véleménye, és végül minél jobboldalibb, annál kedvezőbb az iskolai színvonal megítélése. Még ezeknél is fontosabb ugyanakkor a politikai hovatartozás: a kormánypárti szavazók ugyanis lényegesen jobbra (2,98 átlagpont), az ellenzék hívei pedig lényegesen rosszabbra (2,33 pont) értékelik a magyar oktatás színvonalát, mint a 15–29 évesek úgy általában. A pártos polarizáció tehát 15–29 éves korban is erősen megosztja a véleményeket” – írják.
A magyar tizen- és huszonévesek közül sokkal többen fogalmaztak meg negatív véleményt, mint a velük egykorú csehek, szlovákok vagy lengyelek közül. Egy dologban viszont jobbak az eredmények: az összes közép-európai ország közül Magyarországon tudják legkevésbé elképzelni a kérdésre válaszolók, hogy előfordulhat olyan eset, hogy valaki pénzért vásárolja meg az osztályzatait, „az iskolai korrupcióérzékelés tehát relatíve alacsony”.
Mennyi időt töltenek tanulással?
A kutatás készítői más kérdések mellett arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyar diákok mennyi időt töltenek délutánonként tanulással. Az eredmények alapján az általános iskolásoktól a PhD-hallgatókig mindenki nagyjából ugyanannyi időt szán arra, hogy felkészüljön a dolgozatokra, felelésekre, ZH-kra, másnapi órákra: átlagosan két és fél órát. Ezzel nem lógnak ki a többi közép-európai diák sorából, a cseh, a lengyel és a szlovák iskolások, egyetemisták is ugyanennyit tanulnak naponta.
Ennél több időt töltenek facebookozással, tiktokozással vagy instagramozással: a magyar diákok 8 százaléka extrém sok időt, több mint öt órát van a Facebookon, a TikTokon vagy az Instagramon egy átlagos hétköznapon, minden második iskolás minimum egy, legfeljebb három-öt órát használja a közösségi oldalakat. Százból csak két diák válaszolta azt, hogy egy percet sem tölt a közösségi oldalakon.
Az internetet munkára vagy tanulásra a diákok harmada egyáltalán nem használja, 28 százalékuk harminc perc és két óra közötti időt tölt ezzel. A hírportálokat a megkérdezettek 13 százaléka egyáltalán nem olvassa, 43 százalékuk maximum félórát, 20 százalékuk legalább egy órát tölt hírolvasással. Százból négy diák extrém olvasók aki naponta legalább három órán át olvas cikkeket.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
