Az oltási akció kezdete óta már 22 ezer 12-17 éves diák oltását kérték szüleik, közülük 15 ezren az első oltásra érkeztek, másfélezren pedig a megerősítő harmadik oltást is megkapták - közölték kedden a koronavirus.gov.hu oldalon.
Már a 18 év alatti korosztályban is lehetséges a megerősítő, harmadik oltás felvétele, ami különösen indokolt lehet a krónikus betegséggel küzdők, a kockázati csoportba tartozók esetében. A szülőknek erről érdemes a fiatal kezelőorvosával, gyermekorvosával konzultálniuk - tették hozzá.
A 16-17 éves korosztály oltása május közepén kezdődött, átoltottságuk jelenleg 58 százalékos. A 12-15 éves korosztály oltása egy hónappal később indult, az átoltottságuk 39 százalékos. A 18 év alatti korosztályt a jelenlegi hatósági engedélyek alapján csak Pfizer-vakcinával lehet oltani.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a közelmúltban engedélyezte az 5-11 évesek oltását is a Pfizer-vakcinával. Az oltási munkacsoport megkezdte a gyerekek oltásának előkészítését, a vakcinák várhatóan december 13-án érkeznek.
Az 5-11 éves óvodások, iskolások oltását az erre kijelölt kórházi oltópontokon és igény esetén a házi gyermekorvosoknál tervezik. Az előkészületek tartanak, a terveket ezen a héten véglegesítik, és a tudnivalókról időben tájékoztatják a szülőket – írták a közleményben, és azt is hozzátették: az iskolaigazgatók előírhatják a maszkviselést, és decembertől csak védettségi igazolvánnyal léphetnek be a külsős dolgozók az iskolákba.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
