Százból csak ketten adnának ötöst az oktatási rendszer teljesítményére. Véleményüket sem az életkoruk, sem a lakhelyük, sem az iskolai végzettségük nem befolyásolja, kis túlzással egy dolog határozza meg, ki mennyire elégedett az oktatással. Az, hogy kire szavaznak.
Százból csak két 15-29 éves értékeli ötösre a magyar iskolarendszer színvonalát, 17 százalékuk négyest, 45 százalékuk pedig egyest vagy kettest adott – ilyen eredmények születtek egy friss ifjúságkutatásban. A tizen- és huszonéveseknek iskolai jegyekkel kellett értékelniük az itthoni iskolarendszer minőségét, színvonalát, az átlageredmény azonban a hármast sem érte el, egészen pontosan 2,54 lett.
A Bíró-Nagy András és Szabó Andrea által jegyzett, Magyar fiatalok 2021 című tanulmányból – amelyet kedden mutattak be – kiderül, hogy egyáltalán nem befolyásolja az oktatás színvonaláról alkotott véleményt az, hogy valaki még tanul, vagy már kikerült az oktatási rendszerből. Az életkor, a nem, a lakhely és az anya iskolai végzettsége sem döntő abban, ki mit gondol az iskoláról, „a magyar oktatás színvonalát a 15-29 évesek társadalmi hovatartozásuktól függetlenül, egységesen kritikusan értékelik”.
Kis túlzással egy dolog határozza meg, hogy ki mennyire elégedett az oktatási rendszerrel: az, hogy kire szavaz. „A magyar fiatalok kritikusak az iskolarendszer színvonalát illetően. Ennek hátterében az ideológiai, illetve politikai beállítódás áll. A politikai polarizáció eredményeként egy ellenzéki és egy kormánypárti fiatal merőben másként látja az oktatás színvonalát” – olvasható a kutatási összefoglalóban. Minél konzervatívabb egy tizen- vagy huszonéves, annál jobbnak tartja az oktatást, „minél mérsékeltebb, annál kedvezőtlenebb a véleménye, és végül minél jobboldalibb, annál kedvezőbb az iskolai színvonal megítélése. Még ezeknél is fontosabb ugyanakkor a politikai hovatartozás: a kormánypárti szavazók ugyanis lényegesen jobbra (2,98 átlagpont), az ellenzék hívei pedig lényegesen rosszabbra (2,33 pont) értékelik a magyar oktatás színvonalát, mint a 15–29 évesek úgy általában. A pártos polarizáció tehát 15–29 éves korban is erősen megosztja a véleményeket” – írják.
A magyar tizen- és huszonévesek közül sokkal többen fogalmaztak meg negatív véleményt, mint a velük egykorú csehek, szlovákok vagy lengyelek közül. Egy dologban viszont jobbak az eredmények: az összes közép-európai ország közül Magyarországon tudják legkevésbé elképzelni a kérdésre válaszolók, hogy előfordulhat olyan eset, hogy valaki pénzért vásárolja meg az osztályzatait, „az iskolai korrupcióérzékelés tehát relatíve alacsony”.
Mennyi időt töltenek tanulással?
A kutatás készítői más kérdések mellett arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyar diákok mennyi időt töltenek délutánonként tanulással. Az eredmények alapján az általános iskolásoktól a PhD-hallgatókig mindenki nagyjából ugyanannyi időt szán arra, hogy felkészüljön a dolgozatokra, felelésekre, ZH-kra, másnapi órákra: átlagosan két és fél órát. Ezzel nem lógnak ki a többi közép-európai diák sorából, a cseh, a lengyel és a szlovák iskolások, egyetemisták is ugyanennyit tanulnak naponta.
Ennél több időt töltenek facebookozással, tiktokozással vagy instagramozással: a magyar diákok 8 százaléka extrém sok időt, több mint öt órát van a Facebookon, a TikTokon vagy az Instagramon egy átlagos hétköznapon, minden második iskolás minimum egy, legfeljebb három-öt órát használja a közösségi oldalakat. Százból csak két diák válaszolta azt, hogy egy percet sem tölt a közösségi oldalakon.
Az internetet munkára vagy tanulásra a diákok harmada egyáltalán nem használja, 28 százalékuk harminc perc és két óra közötti időt tölt ezzel. A hírportálokat a megkérdezettek 13 százaléka egyáltalán nem olvassa, 43 százalékuk maximum félórát, 20 százalékuk legalább egy órát tölt hírolvasással. Százból négy diák extrém olvasók aki naponta legalább három órán át olvas cikkeket.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
