Nem csak tanár-, óvodapedagógus-hiány is van, sőt egyre komolyabb, néhol már a működőképesség sem garantált - figyelmeztet a Szülői Hang.
A magyar óvodák jelentős részében nem tudnak biztosítani csoportonként két diplomás óvodapedagógust, így arra kényszerülnek, hogy megfelelő pedagógiai képesítés nélküli személyek legyenek a gyerekekkel délután és reggel. Ezzel elkerülhetetlenül sérül az óvodai nevelés minősége. A gyerek nem kapja meg azt a fizikai és érzelmi biztonságot, amelyre szüksége lenne az egészséges fejlődéshez, és a nem megfelelő pedagógiai módszerek miatt könnyen szerezhet érzelmi sérüléseket is - derül ki a szülők és pedagógusok személyes tapasztalataira épülő Szülői Hang-felmérésből.
A kormányzat rendszerint arra hivatkozik, hogy a gyerekek számához viszonyítva nem állunk rosszul a pedagógusok átlagos számával, az országos statisztika azonban nem tükrözi a hatalmas helyi különbségeket. Valóban nem minden óvodában jelentkezik az óvodapedagógus-hiány, és működik sok olyan óvoda is – különösen kistelepüléseken –, ahol a kis létszámú csoportok javítják az országos átlagot. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy sok helyen viszont súlyos a pedagógushiány, túl kevés az óvodapedagógus a gyerekek számához képest - emeli ki a Szülői Hang.
A kormányzat tavaly augusztus végén rendeletben törvényesítette az óvodapedagógusok tömeges pályaelhagyása miatt kialakult kényszerű állapotot. A rendelet szerint már csak 8 és 12 óra között követelmény, hogy a gyermekekkel diplomás óvodapedagógus foglalkozzon, bármifajta pedagógiai képzettség nélkül bárkit alkalmazhatnak.
Az óvodapedagógusok és segítőik bére olyan megalázóan alacsony, hogy nagy a veszélye, hogy előbb-utóbb még többen elhagyják a pályát. Az óvodapedagógus-hiány velejárója, hogy az óvodában folyamatosan cserélődnek az óvónők és segítőik – ez a gyerekeknek önmagában is traumát, szenvedést jelent, hiszen a kisgyermekek számára ebben a korban nélkülözhetetlen a biztonságos érzelmi kapocs, ami így nem tud kialakulni.
Mindezek a problémák oda vezettek, hogy az óvodapedagógusok közül sokan elfáradtak, kiégtek – még azok is, akik a kisgyermekekkel való foglalkozást még mindig hivatásuknak tekintik és munkájukat szívvel-lélekkel végzik. Nyilvánvaló, hogy mindez a gyerekeken csapódik le - figyelmeztet a Szülői Hang. Szerintük az óvodapedagógus-hiányt a kormányzat adminisztratív módon azzal kívánja enyhíteni, hogy megnehezíti a további egy év óvoda igénylését. Így csökkennek ugyan a létszámok, de olyan gyerekektől vonják meg az óvodai képzés lehetőségét, akiknek erre a legnagyobb szüksége lenne – hívják fel a figyelmet.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
