Az Emberi Erőforrások Minisztérium által közölt járványügyi adatok alapján kevés iskolában és óvodában kellett intézkedni a járvány miatt.
Az iskolák 1 százalékában, óvodák 2 százalékában kellett intézkedni a vírus miatt - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az Indexnek. Ennek ellenére látszik, hogy az iskolák több helyen szigorú óvintézkedéseket vezettek be. Az őszi szünet után több budapesti gimnáziumban és technikumban tették kötelezővé a maszkviselést, más intézményekben pedig újra mérik reggelente a diákok testhőmérsékletét.
„Az iskolába érkezéstől a tanítás végéig (az épület elhagyásáig) újra kötelező maszkot viselni. Ez alól csak az étkezés jelent kivételt” – olvasható a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium oldalán, ahol november 3-tól szigorítottak a szabályokon. Az épület bejáratainál mérik a diákok és a tanárok testhőmérsékletét, kötelező a kézfertőtlenítés, és az órák után fertőtlenítik a padokat és a tanári asztalt. Az 5-6. évfolyamosoktól azt kérik, hogy ha velük egy háztartásban élő személy fertőződik meg koronavírussal, tíz napig ne menjenek iskolába. A 7-12. évfolyamosok ilyen esetben azonban egy negatív antigén vagy PCR-teszttel „ki lehet váltani” a tíznapos kényszerszünetet.
A budaoestiek mellett több vidéki gimnáziumban és technikumban is a maszkhasználat bevezetése mellett döntöttek az elmúlt napokban. Van olyan intézmény, ahol egyelőre csak a külsős látogatókra vonatkozik az előírás, máshol a diákoknak egész nap viselniük kell a maszkot. Nyíregyháza több intézményében írták elő a kötelező maszkviselést, a legtöbb iskolában nem a fertőzöttek magas száma miatt, hanem elővigyázatosságból. Van olyan intézmény, ahol reggelente újra mérik a diákok testhőmérsékletét.
Az egyetemek is szigorítanak, lassan nincs olyan intézmény, ahol ne lenne kötelező felvenni a maszkot az épületen belül és az órákon.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
