Különben jön a fizetés nélküli szabadság.
A tankerületi központok elkezdték kézbesíteni az oktatási intézményeknek a kötelező oltásokról a tájékoztatót. A hvg.hu birtokába kerül levél részletezi, meddig kell beoltatniuk maguknak az iskolák munkatársainak, ahhoz, hogy tovább dolgozhassanak.
Eszerint az első dózist december 15-ig kell beadatniuk maguknak az oltatlanoknak, a második oltást pedig az oltóorvos által meghatározott időpontban. Ha valaki egydózisú oltóanyagot választ (ami a Janssen lehet), akkor szintén december 15-ig kell beadni a védőoltást.
Aki nem oltatja be magát, azt fizetés nélküli szabadságra küldik, majd rá egy évre el is bocsáthatják, ha addig nem oltatja be magát.
Az óraadóknak is kell
A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy újságírói kérdésre válaszolva korábban mondta, hogy "a tevékenység a döntő. Aki oktatási tevékenységet folytat, ott van az iskolába sok gyerekkel a megbízott szerződéses tanárokra is vonatkozik a kötelező oltás".
Bár az oltást a munkáltató teheti kötelezővé, a kormány szándékát hangsúlyozva a miniszter kifejtette, a megbízási szerződéssel foglakoztatott óraadó tanárok estében is ki kell alakítani azokat a jogi kereteket - hiszen a megbízásnál nem munkáltató, hanem megbízó és megbízott van -, amivel az iskolai oktatók is kötelezhetőek az oltásra.
Sőt, az egyetemeken is. Módosította az Innovációs Technológiai Minisztérium (ITM) a felsőoktatási intézményeknek szóló, a járványügyi helyzetre reagáló ágazati ajánlását, így az állami egyetemeken dolgozóknak is kötelező év végéig beoltatniuk magukat, ha szeretnének dolgozni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
