Kéthetes kényszerszünet után kinyitottak a romániai iskolák, de nem mindegyik

Romániában az iskolák és óvodák 68 százalékában kezdődött újra a jelenléti oktatás hétfőn, a járvány negyedik hulláma miatt elrendelt kéthetes kényszerszünet után.

  • Eduline/MTI

Azok az iskolák, óvodák nyithattak meg, amelyekben a pedagógusok és a kisegítő személyzet legalább 60 százaléka megkapta a koronavírus elleni védőoltást. Sorin Cimpeanu oktatásügyi miniszter a tanügyi alkalmazottak oltottságában élen járó megyék között elsősorban dél-romániai megyéket említett. Erdélyből csak Kolozs megye került be az első öt megye közé a tanárok átoltottsága szerinti rangsorban.

A Krónika erdélyi magyar napilap azt írta: a székelyföldi megyék a sereghajtók között vannak. Kovászna megyében 84 iskola közül csupán 15-ben kezdődött jelenléti oktatás. Hargita megye 140 iskolájából 65 fogadhatta hétfőn a visszatérő diákokat. Maros megye 186 oktatási intézménye közül viszont csak 36-ban kényszerültek online oktatásra. A többiben az alkalmazottak átoltottsága meghaladta a küszöbértéket. A tanfelügyelőségek honlapján közölt adatok szerint Székelyföldön a román tannyelvű iskolák személyzetének az átoltottsága magasabb.

Az oktatási miniszter bejelentése szerint az iskolák által péntekenként közölt oltottsági adatok alapján dől majd el, hogy a következő héten a tantermekben vagy online folytatódik az oktatás.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítélte azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai dolgozók átoltottságát határozták meg. Az RMPSZ felhívta a figyelmet, hogy számos olyan település van, ahol a fertőzöttségi ráta nagyon alacsony, a diákok mégsem térhetnek vissza az iskolába a dolgozók oltatlansága miatt. A szakmai szervezet közölte: a pedagógusok csoportja az egyedüli szakmai-társadalmi kategória, amelynél jogi eszközöket használnak az oltakozási kedv növeléséért.

"Úgy gondoljuk, hogy ezzel a döntéssel elsősorban nem a beoltottsági arány növekedését váltják ki, hanem tovább mélyítik azt a szakadékot, amely a pedagógusok társadalmi megbecsülése terén keletkezett a világjárvány beköszöntétől kezdődően" - olvasható az RMPSZ állásfoglalásában.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a közösségi oldalán azt írta, az iskolakezdés tovább mélyítette azt a törésvonalat, amely az oltáshoz való viszonyulás mentén megosztotta a társadalmat. Arra kérte az embereket, hogy tiszteljék egymás véleményét, még akkor is, ha nem egyezik a sajátjukkal, és tegyenek meg mindent a vírus terjedésének a megfékezése érdekében, tartsák tiszteletben a hatósági intézkedéseket.

Romániában a hét végén tovább lassult a vírus terjedése. A hivatalos adatok szerint az elmúlt héten mintegy 32 százalékkal kevesebb új koronavírusos esetet jegyeztek, mint a korábbi héten. A halálesetek heti összesítése is a tetőzés jeleit mutatja. Az elmúlt héten két százalékkal kevesebb ember halt meg a járvány következtében, mint a megelőző héten.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.