Az iskolai maszkviselési kötelezettség visszaállítását sürgeti Németországban a tanárok legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a Deutscher Lehrerverband a koronavírus-járvány erősödése miatt.
A több mint 160 ezer általános iskolai és középiskolai tanárt összefogó szervezet elnöke, Heinz-Peter Meidinger egy szerdai nyilatkozatában kiemelte, hogy az iskolásoknál gyakrabban fordul elő fertőződés az új típusú koronavírussal, mint egy évvel korábban, amikor az egyre erősebb járványhullám feltartóztatása érdekében alig néhány héttel később, december közepén bezárták az összes iskolát.
Az iskolabezárásokat idén "mindenáron" el kell kerülni, ezért vissza kell állítani a kötelező maszkviselést, főleg az általános iskolákban - mondta az érdekképviseleti vezető a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének.
A maszkviselés mellett a tanulók rendszeres tesztelése is fontos - tette hozzá, rámutatva, hogy a legkisebbek, a 12 év alattiak a leginkább veszélyeztetettek, mert nincs még oltás, amelyet beadhatnának nekik.
A német BioNTech és az amerikai Pfizer ugyan már elindította az 5-11 éves korosztálynak fejlesztett vakcinájuk engedélyeztetési eljárását az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA), de nem tudni, hogy mikor kezdődhet a kisgyerekek oltása. A DL elnöke szerint az EMA és a német illetékesek valószínűleg "annyira későn" adják majd ki az engedélyt, hogy az oltás nem lesz elég a járvány megfékezéséhez télen. A "szabadság napja" így csak a jövő tavasszal érkezhet el a német iskolákban - mondta Heinz-Peter Meidinger.
A 12-17 éves korosztályban már elindult az oltási kampány, és az oltási hajlandóság nagyon magas. Az átoltottság hamarosan el is éri a felnőttek szintjét - mondta a pedagógusszervezet vezetője, kiemelve: minél több diákot oltanak be, annál kisebb a kockázata annak, hogy az iskoláknak ismét át kell állniuk a távoktatásra.
Az RND összeállítása szerint az utóbbi hetekben több tartományban lazították a maszkviselési kötelezettséget az iskolákban. Bajorországban például október 4-e óta a gyerekeknek és a fiataloknak nem kell maszkot viselniük a tanórákon, Berlinben és Brandenburgban csak a hetedik osztálytól kötelező a maszk, Schleswig-Holsteinben pedig novembertől egyetlen iskolában sem kell maszkot viselni az órákon.
Ugyanakkor a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint éppen az iskolás korúaknál terjed leginkább a SARS-CoV-2. Az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság - az előző hét napon regisztrált fertőződések száma az adott csoport százezer tagjára vetítve - valamennyi korcsoport közül éppen az 5-14 éveseknél a legmagasabb, a mutató 207,4-en áll. Az RKI szerdai kimutatása szerint a lakosság egészét tekintve a hétnapi fertőzésgyakoriság 118,0-ra emelkedett az egy nappal korábbi 113-ról. A járvány új hullámának erejét jelzi, hogy a mutató egy hete még jóval 100 alatt volt, 80,4-en állt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
