A 2017-es veronai buszbaleset után az elsőfokú ítélethez képest jelentősen enyhítették a sofőr büntetését.
Jogerős döntés született annak a magyar buszsofőrnek az ügyében, aki a volánnál ült a 2017-es veronai busztragédiánál – írja az Index az egyik áldozat helyszínen, a velencei bíróságon tartózkodó hozzátartozója, Szendrei Endre beszámolójára hivatkozva.
Miközben tavaly nyáron a bíróság első fokon 12 év börtönbüntetésre ítélte V. Jánost, a buszsofőrt, most másodfokon 6 év börtönbüntetést kapott a férfi, mivel az ügyész és a vádlott ügyvédje között peren kívüli egyezség született.
2017. január 20-án éjjel az olaszországi Verona közelében, az A4-es autópályán a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz letért az útról, és az a fölött átvezető felüljáró pillérének ütközött, majd kigyulladt. A buszon ötvenhatan utaztak, 43 gyerek, 11 felnőtt és a két sofőr. Tizenhét ember életét vesztette.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
